Munkahelyek ezreit rejtik a hazai erdők

Magyarország területének több mint húsz százalékát borítja erdő, ráadásul évente mintegy kétmillió köbméterrel gyarapszik az erdőállomány. Szakemberek további erdőtelepítést is indokoltnak tartanak, mert ezrével rejlenek munkahelyek az erdők mélyén. Az erdészet kiemelt figyelmet kap az új kormánytól, amely átfogó állapotfelmérést és az erdővagyon értékének meghatározását is szorgalmazza.

Az elmúlt héten zajlott a XIV. Erdők Hete elnevezésű országos rendezvénysorozat, amelyet 1997 óta minden évben az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával tartanak. A szervezők elsődleges célja, hogy a lakosság tájékoztatást kapjon az erdők állapotáról, az erdőgazdálkodás helyzetéről és a Nemzeti Erdőprogramról.

Schmitt Pál köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke szerint társadalmi, nemzetgazdasági és közjóléti kérdés az erdő, mert a környezet védelmének, a fenntartható fejlődésnek és a jövőnek is záloga. Magyarország területének több mint húsz százalékát borítja erdő, és ez a terület az elmúlt években nemhogy csökkent, hanem még növekedett is. Ez nemcsak a világban végbemenő káros folyamatok ellentettje miatt fontos, hanem azért is, mert a magyarországi erdők mintegy harmincöt százaléka védelmi erdő, vagyis vízvédelmi, talajvédelmi, part- és településvédelmi feladatokat tölt be.

"Magyarországon 1,2 millió hektárra tehető az állami erdő nagysága, és nyolcszázötvenezer hektár a magánerdő-terület. Utóbbin félmillió tulajdonos osztozik. Évente mintegy kétmillió köbméterrel gyarapszik az erdőállomány úgy, hogy hárommillió köbméterre tehető az éves tűzifa-felhasználás. Az erdőterületek hazai növekedése azért is fontos, mert Trianon után erdőterületeinek nyolcvannégy százalékát vesztette el Magyarország, így az azokban rejlő gazdasági potenciált is" - mondta Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke. Kiemelte: a rendszerváltást köve tően kialakult struktúrát, hogy erdőink hatvan százaléka állami, negyven pedig magántulajdon, továbbra is fenn kell tartani. Az elnök szerint az állami erdőterületek arányának kell dominálnia.

"Megoldásra váró feladat ugyanakkor a túlszaporodott vadállomány okozta károk kérdése és a tulajdonosi, vadászati jogok, bekerítések ügye. Előbbit vadászattal, kilövésekkel lehet orvosolni" - mutatott rá.

Kiemelte: "A magyar erdőkből nyert alapanyagok kifejezetten jó minőségűek, így kiváló exportcikkek is. Az ideális azonban az, hogy az általunk megtermelt faanyagot a hazai ipar dolgozza fel, hazai termékeket és munkahelyeket teremtve. Importra nincs szükségünk, legfeljebb különleges fából, mint például lucfenyő. Tűzifát az országba behozni teljesen fölösleges" - magyarázta Zambó Péter. Hangsúlyozta: szükség van az erdőtelepítési programra, és azt továbbra is erősíteni kell.

Úgy látja, sok ezer munkahely "lapul az erdők mélyén", az állami erdészeti társaságok már most is több ezer állástalant foglalkoztatnak az erdei közmunkaprogramban. Az erdővagyon minőségi és mennyiségi gyarapításához ugyanakkor további munkaerőre van szükség, s az emberek szakképzésben is részesülnek.

Ez a gazdaság szempontjából is fontos, miután az állástalanok visszatérhetnek a munka világába és adózhatnak.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a minap kijelentette: az erdészet kiemelt figyelmet kap a kormánytól. A kabinet átfogó állapotfelmérést és a magyarországi erdővagyon értékének meghatározását is szorgalmazza.

Forrás: Gazdakör