Egy ökotudatos falucska története

A csereháti Homrogd általános iskolájában a régi gázkazán helyett egy korszerű, 300 kW-os faapríték tüzelésű kazánt állítottak üzembe. Nemcsak a fűtési számla csökkent, de még munkát is tudnak adni helyi lakosoknak.

A Cserehát dombvidék lankáin, a borsodi régió egyik legszegényebb területén található az a kis falu, Homrogd, ahol néhány hónappal ezelőtt nagy-nagy környezetvédelmi változtatásokat indított el az önkormányzat. Kis lépésekkel kezdődik minden nagyobb csoda, mondják és hogy példát mutassanak, több milliós beruházásra szánták el magukat: a helyi általános iskolában az öreg gázkazán helyén most egy új, csúcstechnológiájú, biomasszával működő gép áll. Talán nem passzolnak hozzá a falon található agyagtálak, és a csipketerítő sem emeli ki a fém csillogását, de a falu filozófiája az: úgy őrizzük meg a település falusias jellegét, hogy közben nem félünk a fejlődéstől sem.

Nem mintha a Heizomat kazánnal annyira eltávolodnának a természettől: hiszen a 300 kW-tal dübörgő, 90%-os hatékonysággal dolgozó, könnyen kezelhető berendezés kizárólag növényi alapanyagokkal működik: bármilyen éghető, fás szárú részt eltüzelhetünk benne: faaprítékot, faforgácsot, fafűrészport, erdészeti hulladékot és még sok egyéb anyagot. A rendszer egy kapcsoló beindításával meleg vizet állít elő a biomasszából, felfűti a rendszert, és anélkül, hogy folyton ellenőriznünk kellene, modulálja a saját működését.

Nem csak környezetkímélőbb, mint a földgázzal működő típusok, de abban az értelemben is energiatakarékosabb, hogy olcsóbb az üzemeltetése (a gázkészülékhez képest 58,5% megtakarítás érhető el, ha pedig önmagunk gondoskodunk fűtőanyagról, akár 67,5% is). Ugyanaz a komfortfokozat olcsóbban, ráadásul környezetszennyezés nélkül, apríték-tüzelésű kazánnal - a polgármestert azonban nem csak ezek az érvek győzték meg a beruházáskor. Hanem az, hogy közmunkát tud adni a helyieknek, akiknek - csak úgy, mint a többi Észak-Magyarországi település lakóinak - jelentős hányada évek óta munkanélküliséggel küzd. Tisztul a környék is, hiszen a munkások - miközben aprítéknak valót gyűjtenek - rendbe teszik az elhanyagolt mezőket. Rég nincs már állattartás ezen a vidéken, az elvadult kaszálókra pedig ráfér a karbantartás.

Az elmúlt hónapok alatt felgyorsultak az események a kis településen: a fűtőberendezéstől távvezetéket építettek egészen az óvodáig, a következő lépés pedig a templom és a polgármesteri hivatal ökotudatos felújítása lesz. A beruházás nem két fillérbe kerül, de mivel a falu gázszámlája egyötöde a korábbinak, a befektetés 3-5 év múlva megtérül. És még azt mondják, bonyolult és drága a környezetvédelem? Ha egy kis borsodi falu azt mondja, nekik megéri, mivel tudnak még takarózni a nagyok?

Forrás: Zöldtech