Fegyveres rangerek védenék a nemzeti parkokat?

Fegyveres rangerekkel védené a nemzeti parkokat Illés Zoltán - erről a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára beszélt a Népszabadságnak adott interjújában.

A napilap pénteki számában megjelent interjúban Illés Zoltán azt mondta: a napokban egyeztet a belügyminiszterrel, hogy rendészeti képzést kapó, fegyveres, hatósági emberekből álló ranger szolgálatot hozzanak létre, amelynek tagjai valóban képesek lesznek megvédeni a természeti értékeket, és megakadályozni a természetkárosító bűncselekményeket. Kifejtette: százfős testület esetén tíz-tíz ranger juthat minden nemzeti parkba, ezzel már érzékelhető védelmet lehet biztosítani.

Az interjú során az államtitkár arról is beszélt, hogy a nemzeti parki hálózatot utoljára az előző Orbán-kormány bővítette. Azt mondta: nem kizárt, hogy még ebben a ciklusban létrehozzák a Zempléni Nemzeti Parkot, erre két-három éves távlatban nyílhat lehetőség.

A személyzeti kérdésekről szólva elmondta: csak olyan vezetők maradhatnak a posztjukon, akik nem azért követik az utasításait, mert muszáj, hanem azért, mert egyetértenek azzal a stratégiával, amit meghirdetett. Kitért rá, hogy egy állománygyűlésen világosan elmondta: "nem számítok szekértábor-küzdelmekre, mert aki ellenáll, azt eltávolítom". Hozzátette ugyanakkor, hogy politikai vagy egyéb, szakmán kívüli szempontú tisztogatásról nincs szó. Példaként említette, hogy az egykori környezetvédelmi tárca állományában alig 10 százalékos a személycserék aránya és kiemelte Kling Istvánt, aki az előző kormány alatt politikai államtitkár volt, most pedig a vízügyért felelős helyettes államtitkár. "Ez aligha illik bele bármilyen boszorkányüldözési koncepcióba" - fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy politikai kinevezettként emlegetik egyik helyettes államtitkárát, aki korábban a kampányfőnöke volt, Illés Zoltán azt mondta: "nem azt várom egy helyettes államtitkártól, hogy szakmai döntéseket hozzon helyettem, elegendő, ha végrehajtja azt, amire a kellő kompetenciák birtokában, a megfelelő egyeztetések után utasítom". Hozzátette: az említett szakember jogász, az elmúlt három évet a közvetlen munkatársaként töltötte, tökéletesen alkalmas erre a feladatra.

----------------

Erdőgazdálkodók számára különösen érdekes a riport vége:

- Ki fogja kezelni a minden kormányváltáskor újra problémaforrássá váló védett erdőket?

- Az uniós szabályozás szerint a védett erdők kezelése a természetvédelmi intézményrendszer feladata. Magyarországon ezt az erdészeti szakma nem fogadja el - majd elválik, hogy az uniós elvárás, vagy az erdészeti lobbi érvrendszere erősebb. Azt azért megjegyezném, hogy a miniszterelnök úr egyértelművé tette: a nem védett erdőkben is vége a profitorientált erdőgazdálkodásnak, a jóléti célú erdőkezelés, és - a tarvágás helyett - a szálalásos művelés kell hogy előtérbe kerüljön. Azt hiszem, ez elég világos kormányzati szándékot jelez.

- Sokat hallani a Natura 2000-es területek kijelölésének felülvizsgálatáról is, de még a szakma sem tudja, hogy mit ért ezalatt a kormány.

- Számomra a Natura 2000 mindaddig szentírás volt, amíg államtitkárként bele nem tekinthettem a kijelölés során keletkezett dokumentumokba. Akkor viszont kiderült, hogy a folyamat meglehetősen esetleges volt: néhol indokolatlanul is védetté nyilvánítottak földeket, hogy az uniós igényeket legalább matematikailag kielégítsék, másutt olyan területek is oltalom nélkül maradtak - jobbára gazdasági érdekből -, ahol indokolt lett volna a védelem. Nem akarjuk újraindítani az egész kijelölési procedúrát, de felülvizsgálatra, pontosításra, a hibák kijavítására szükség van. És - ezt tartom a legfontosabbnak - oda kell végre adni az érintett gazdáknak a természetvédelmi korlátozásokat kompenzáló támogatásokat. Meggyőződésem, hogy ebben az esetben inkább azért harcolnának, hogy a földjüket mielőbb védetté nyilvánítsuk.

Forrás: Népszabadság; Gazdakör