A golobari (Szlovénia) rönkszállító kötélpálya 60 éve

Bovec közelében, az Isonzó (Soca) partjára érkezett a Golobarról egy több mint 2 km hosszú rönkszállító kötélpálya, mely mintegy 40 éven át üzemelt. Mára ipari műemlék.

A helyszín:

A kötélpálya alsó állomásának mai állapota:

Az állomás fölötti tető is idővel tönkrement, amit nemrég felújítottak. Ez egyébként az egyik beszállóhelye az Isonzót igen kedvelő vadvízi evezősöknek.

Ezen a környéken az I. Világháború alatt sok kötélpályát telepítettek a front hadianyaggal kiszolgálásához. A háború után a mező- és erdőgazdálkodás is átvette ezt az ötletet, mivel a nehéz terepen gyakran ez volt az egyetlen szállítási lehetőség. Az erdészeti kötélpályák az egészen egyszerű megoldásoktól fejlődtek a korszerű motoros kötélpálya darukig.

A Golobar drótkötél pálya két végponti fordítókereke közé feszítették ki a végtelenített teherhordó kötelet, amelyet a a ráterhelt rönk gravitációs ereje mozgatott. A felső állomáson volt a fék.

A rönköt a felső állomáshoz kisebb kötélpályákkal gyűjtötték, amelyekhez pedig lóval és kézzel. Bár a kötélpálya nagyon hatékony volt, de sok fizikai munkát és karbantartást igényelt. Legtöbb munkával a felső állomáshoz közelítés járt. Idővel korszerűbb daruk, kötéldaruk vették át a szerepét és a ki, illetve leszállító utak is kiépültek. A Golobar drótkötélpálya működött a térségben a legtovább és egyik ritka példány azok közül, melyeket megőriztek Szlovéniában ipari műemlékként.

1931-35. között építette a Balant-Kosmac vállalat a Golobar erdeinek kitermeléséhez.

1935-41. A kötélpályát átvette a Sartori vállalat. Akkoriban 35 szénégető család élt a Golobaron, először bükköt, később fenyőt használtak.

1941-42. A Valant vállalat mintegy 3000 m3-es kitermelést végzett, de annak elszállítását a partizánok leállították.

1949. A kötélpályát átvette a Gozdno gospodarstvo (Erdészeti Bizottság).

19563. Felújították a kötélpályát, melynek a Tolminka nevet adták. [A Tolminka folyó Tolminnál ömlik az Isonzóba.] A felső állomást áthelyezték, előtte pedig munkásszállást építettek ott.

1960. Plestenjak felé rászállító pályát építettek, a felső állomást felújították.

1968. A felső állomást ismét áthelyezték, az alsó állomást pedig felújították. A kötélpálya azonban innentől már nem működött folyamatosan.

1969. Utoljára indították el a kötélpályát, hogy megkönnyítsék egy kötéldaru Meline nevű helyre szállítását.

1989. Biztonsági okokból leszerelték a szállítókötelet, az alsó állomást pedig átalakították turista látványossággá, kirándulóhellyé.

A kötélpálya hossza: 2100 m. Átfogott szintkülönbség: 638 m. A felső állomás kb. 1000 m-en volt. A szállítási kapavitása napi 100 m3 volt. 1956-68. között 300-40 ezer m3 fát vittek le vele.

A Golobar kötélpálya alsó állomása mint ipari műemlék és turistalátványosság a Szlovén Államerdészethez tartozik, honlapjukról rövid szlovén-angol nyelvű ismertető érhető el erről.

Idén nyári túraemlék. Mőcsényi Miklós