Tehetséggondozás: kik kaphatnak esélyt?

Minden ember tehetsége fontos érték. Felismerése, megbecsülése, fejlesztése, valamint a tehetséges emberek megtartása közös feladatunk. Egy alapítvány kezdeményezésére ma már március 25-e a tehetség napja Magyarországon. Kérdés: mennyire érvényesül a teheséggondozás például a középiskolákban?

Építő- és faipari képzéssel foglalkozó iskola a Hefele, ahol a diákok száma évek óta 750 fő körüli Fotó: Kiss Teodóra

2000-ben, az első Orbán-kormány idején indult útjára a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (AJTP). 2000-ben 13 középiskolában - elsősorban gimnáziumokban és kollégiumban - indultak aranyos előkészítő évfolyamok.

Ma 23 intézménypárban zajlik a program, összesen évenként közel 600 belépő, évi 3000 tanuló részvételével. Az elmúlt 10 évben mintegy 5000 tanuló részesült és részesül a program kiemelt pedagógiai, kulturális és szociális szolgáltatásaiban. A felsőoktatási intézményekbe felvettek aránya minden évben 90 (!) százalék körül mozog.

- Ez egy nagyon jó program, mert esélyt ad a családoknak, a gyerekeknek. Az ebben résztvevő tanulók sok mindent kapnak, például térítésmentesen vizsgázhatnak idegen nyelvből, tehetnek le ECDL informatikai vizsgát, és ingyenes számukra a jogosítvány megszerzése is - magyarázza Horváthné Kutasi Mária, a kőszegi Jurisics gimnázium igazgatója. Vas megyében ez az egyetlen középiskola, amely részt vesz az Arany programban. - Valamilyen szempontból hátrányos helyzetű diákok kerülnek bele - folytatja az igazgatónő. - Olyan családból volt diákunk, akinél nagyszülő nevelt 3 gyermeket, vagy apa egyedül 4-et. Félárva, vagy munkanélküli szülők gyermekei is jöttek. A szülők többsége legfeljebb szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik.

Mekkora esélyt ad a program?

Az igazgatónő több egykori aranyos diák sikeréről számol be. Egyikük az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanul, fizikus mesterképzésben vesz részt, nemzetközi konferencián is előadott. A Jurisics most végzős aranyos osztályába 15 diák jár. Közülük 12 egyetemre, 3 főiskolára jelentkezett. Alsóújlaki, borgátai, szentgotthárdi, vasegerszegi, ostffyasszonyfai is van köztük. Kettőjükkel beszélek, kizárólag jót mondanak a programról.

- A családom Vönöckön él, Cellben jártam általánosba - kezdi történetét Szabó Tamás, aki az ELTE geoinformatika és térképész szakára felvételizik.

- A programban a 0. évfolyam nagyon jó ötlet, mert a kijelölt hétvégeken sok olyan helyre Budapestre, Pécsre, a Dunakanyarba eljutottunk, ahol még nem jártunk. A legnagyobb élmény a 10 napos angliai út volt, amelyből nyolcat Londonban, kettőt Párizsban töltöttünk.

- Én a budapesti Műszaki Egyetem mérnök-informatika szakára jelentkeztem - mondja a büki Bodor Norbert. - Mostanra érettebbek lettünk, jobban értékeljük például a kiállításokat. A Botticelli-kiállítást kifejezetten élveztük Budapesten. Színház- és hangversenybérletünk is volt, moziba Szombathelyre mentünk.

- A program minden olyat megad a diákoknak, amelyet egy értelmiségi család is próbál - magyarázza az igazgatónő, aki hozzá teszi: a programban résztvevő tanárok nagyon elkötelezettek, s ezen rengeteg múlik. Egy most elfogadott jogszabály alapján 2010-től a program már kerettanterv alapján működik, és bekerültek a program elemei a Kollégiumi nevelés országos alapprogramba is. Patinás gimnázium a szentgotthárdi Vörösmarty gimnázium, ahol az összevonások után a hagyományos értelemben vett igazgatót, Balogh Évát ma intézményegységvezető helyettesnek hívják. - Kis gimnázium a miénk, összesen 314 diákunk van, a beiskolázási területünk a környező kisfalvakból történik, de igyekszünk megbecsülni a tehetségeket - ismerteti a körülményeiket. - Ez a középiskola nyolcosztályos és hagyományos négyosztályos gimnáziumként is működik. Kisiskola vagyunk, a tehetségeket igyekezünk megbecsülni, felkarolni. A tehetségeket a tanárok nagyon sokszor ingyen és bérmentve karolják fel. Van olyan tanár, aki ingyen nyelvvizsgára készíti fel diákokat, az, hogy a kézilabdásaink jó eredménnyel szerepelnek versenyeken, annak köszönhető, hogy a tanár hetente két-három edzést tart nekik, vagy hogy most a hétvégén Győrben fizikaversenyen szép helyezést ért el diákunk, abban is benne van, hogy a felkészítő tanár odaadóan segítette. Ingyen és bérmentve végzik a munkájukat. Az utolsó két évfolyamon megszavaztatjuk a diákokat, hogy a kötelező tantárgyak mellett mi az a kettő, amelyet legtöbben választanának. Ellátogatnak idős mesterekhez Beszélgetések témája ma: szakmájukat jobban értő szakembereket kell képezni.

Hogyan segíti megvalósítani ezt, mit tesz tehetséges diákjai felkarolásáért a Hefele?

- A mi iskolánkban speciális a helyzet, mert kötelező beiskolázású intézményként a válogatási lehetőségünk minimális - állítja Fodor István, a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola igazgatója. A szakmáink miatti érdeklődés okán azonban itt is vannak olyan tanulók, akik valóban magasépítő technikusok, asztalosok vagy épp szobafestők szeretnének lenni. Kollégáinkra nehéz feladat hárul, hogy felismerje és segítse ezeket a tanulókat. A tehetséggondozás ilyen megközelítésben nem osztályokra vonatkozóan működik, hanem személyre szabva. A Szakiskola Fejlesztési Programban (SZFP II.) bevezetett változások a tanítási módszerek megújítását vonta maga után: a hagyományos frontális oktatás helyett egyre nagyobb szerepet kapnak itt a kooperatív tanítási módszerek és a projekt-oktatás.

- Néhány kolléga elhivatott munkája eredményeként megnövekedik az érettségizők száma például fizikából, rajz és vizuális kultúrából, a diákok versenyekre neveznek és ott méltón helytállnak - magyarázza az igazgató. Jó gyakorlat az élmény-pedagógia, amikor a tanulók fizikai kísérleteket végeznek a Ság hegyen, vagy éppen idős ács és asztalos mesterek műhelyét járják végig. A projekt jellegű oktatás arra is kiváló, hogy kiderüljön ki, miben tehetséges. Így a tanár személyre szabottan tud feladatokat adni.

Forrás: VasNépe