Lakás erdőből és holdfényből

Benjamin Garcia Saxe édesanyjának tervezett egy kis házat bambuszból, zsákvászonból, deszkából és a szokásos építőanyagokból (acél, beton, üveg).

Egy olyan házat, ahová besüt a hold, ahol érezhető az erdő minden rezdülése, ami épp csak annyira zárt, hogy biztonságérzetet adjon - a helyszín: Guanacastle, Costa Rica.

A ház két egységből (hálószoba, konyha-nappali) és a közöttük lévő patióból áll. A hálószoba falán a bambuszcsövekből és zsákvászonból álló falat üveg egészíti ki, a patio teraszának falát csak a bambuszcsövek alkotják.

"A Történet

Akkor kel fel, mikor a hold lemegy. A tücskök hangos zaja emlékeztet arra, hogy erdőben van. A kelő nap melege átszűrődik a leveleken és melegíti a durva fapadlót. Tudja, hogy itt az ideje a kenyérsütésnek. A ciripelés madárdalba megy át. A kemence felfűti a levegőt, az illat az összes repedésen át az erdőbe száll. A mamám kimegy, hogy zuhanyozzon a víztartály alatt, a vízpermetbe hirtelen egy szórványos eső cseppjei keverednek. Beszalad a házba és a kemence melegénél szárítkozik. Felébredek és észreveszem, hogy reggel van. Felkelt a nap és friss kenyér van az asztalon. Látom, hogy a mamám aloe vera növényt ültet a nappali földes padlójába. Valahogy tudja, hogy ez a tökéletes hely a növekedéséhez. A napsugarak sütni kezdik a bádogtetőt. Ő kinyit minden ajtót, árnyékolót, ablakot, és a szél belekap hindu drapériáiba. Látom a frissen mosott lepedőket lobogni a kötélen, amely a két nagy fa között feszül, amelyek a házat árnyékolják. A szél leveleket kap fel, és sodor be a házba. Mama mindig takarít, de soha semmi sem tiszta. Nincs sok tennivalója, de elfoglalja magát a tarot kártyákkal, baloldali politikai olvasmányokkal, az edénnyel és néha telefonálással. Köröz a házban, hogy jobb vételt találjon. Talált egy ilyen helyet a bejárati ajtó és a fa között. Odatett egy sziklát, ahol leülhet hogy órákat beszélgessen. Mama el akar vinni a partra, de látom, fél egyedül hagyni a házat. Elrejti legbecsesebb javait: könyveket, képeket és az edényt. Egy ágat tesz az ajtóba, bekapcsolva hagyja a rádiót és kitárva az ajtót. Azt kiáltja aztán: "Szia, viszlát!", mintha volna még valaki a házban. Nekem úgy tűnik, mintha a házától búcsúzna, és a ház motyogását hallanánk, ahogy egyre-egyre messzebb sétálunk a rádiótól. Az erdőn keresztül egy földútra érünk, ami a parti tisztásra vezet. Mama úszni megy az óceánba, egy idő után pedig mellém ül hogy megnézze a naplementét. Elbűvöli a látvány akkor is, ha százszor látta már. Azt magyarázza, indulnunk kell vissza, hogy az utolsó napsugaraknál még megtaláljuk az utat a házhoz. Kezdjük hallani a rádiót egyre hangosabban, ahogy a házhoz közeledünk. megvizsgálja a természetes vészjelzőit, hogy járt-e valaki a háznál: a bejárati ajtónál fekvő ágtól kezdve a környező fákra akasztott kerámia halakig. A napfény elhalványul, és hamarosan az erdőt a hold fénye világítja meg. Aggódik, hogy a sötétség hívatlan látogatókat vonzhat. A gyertyák remegő fényt adnak, miközben gitározik. gyors ételt készít, amit nehéz megenni a sötétben. A hold besüt a házban, és tudom, hamarosan nyugovóra tér. Megmossa az arcát és nedves törülközőket terít magára, hogy éjszakára lehűljön a teste. Látom, hogy a holdfény mindannyiszor elbűvöli, és a tücskök elaltatják. Olykor felriad a természetes riasztóinak a nezsezésére: a gondosan elhelyezett kavicságy csikordulására a ház körül, az ágya körüli száraz faágak roppanására. Az egyetlen dolog, ami megnyugtatja, a ház körül mozgó hold fénye."

Helyszín: Playa Avellanas, Guanacaste, Costa Rica

Funkció: Lakó (parti)

Alapterület: 100m2 amiből 48m2 terasz

Költség: 40,000USD

Elkészülés: 2010 Január

Építés: 2008-2009

Építtető: Helen Saxe Fernandez

Építész: Benjamin Garcia Saxe

Statika, gépészet: Benjamin Garcia Saxe

Kivitelező: sk

Fotó: Benjamin Garcia Saxe, Andres Garcia Lachner, Isabel Betancourt

Forrás: TervLap