Két nap alatt 23 ezer látogató a magyar pavilonban

Átlagosan napi 12 ezres forgalomra számítanak a sanghaji világkiállítás magyar szekciójának vezetői, így nem okozott meglepetést az első két nap 23 ezres látogatói mérlege a magyar pavilonban, ahol a Gömböc feltalálóival is találkozott az MTI tudósítója.

A kínai hoszteszek kitartóan magyaráznak az egész nap érkező vendégseregnek, és igyekeznek a bonyolult lényeget egyszerűen világossá tenni. Aki épp nem fényképez, annak lehetősége van arra, hogy az üvegborítású fapulton kialakított gömböcsimogatóban kipróbálja az alumíniumból vagy plexiből készült 22, illetve 5 kilós darabokat.

Hogy pontosan miről is van szó, annak rövid, közérthető magyarázatát - akár kisebb tábla vagy felirat formájában - bizonyosan szívesen fogadná egyik-másik kínai érdeklődő. Volt olyan, aki ott helyben vásárolni szeretett volna Gömböcöt. A pavilon igazgatója, Dégen István ígérete szerint egy-két héten belül erre is lesz lehetőség. A magyar pavilon ajándéktárgyakkal is készül, de azokra még várni kell.

 Domokos Gábor és Várkonyi Péter a magyar pavilonban

A hétvégét Sanghajban töltötte Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Gömböc két feltalálója. Először nyílt alkalmuk megnézni élőben a magyar kiállítást, amelynek főszereplőjévé váltak. A két kutató örömmel szemlélte a sikert, a gömböcöket tapogató, lökdöső kínaiakat. Jó ötletnek tartják, hogy Magyarország egy izgalmas formát választott megjelenése cégéréül és nem azért, mert a Gömböc az ő szülöttjük.

Domokos Gábor megjegyezte, hogy ugyanez Európában már nem lehetne ennyire sikeres, a kínai közönség mintha érzékenyebben és nagyobb vonzódással közeledne a kettős egyensúlyt, a harmóniát kifejező forma felé. A két kutató hangsúlyozta: különleges megtiszteltetésnek érzik a sanghaji megjelenést és örülnek, hogy a távol-keleten egyedülálló találmányuk a magyar tudomány és alkotókészség megjelenítője.

A simogatók rendelkezésére álló tíz darab mindegyike rendkívül bonyolult technikával készült Magyarországon, századmilliméternél is pontosabb, számítógépekkel vezérelt marási technikával - magyarázta Domokos Gábor, akinek feladata volt, hogy az egyedi példányok időben és jó minőségben elkészüljenek.

Domokos Gábor elmondta, hogy egy használati és együttműködési szerződés keretében 30 millió forint - a jogdíjat is magában foglaló - összegben állapodtak meg annak idején a magyar miniszterelnöki hivatallal. Ez nagyságrendileg annyi, mint amennyibe kerül a forma és a logó világpiaci jogvédelme.

 A magyar pavilon esti kivilágítása

Huszty András miniszterelnöki megbízott, a pavilon főbiztosa a pavilon költségvetésére vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a 3,2 milliárd forintos összegből az építési pályázat, a jogdíj és a terveztetés kifizetése után 2,6 milliárd forint maradt az építésre, a kivitelezésre, az üzemeltetésre, a marketing és PR tevékenységre, valamint a kulturális programokra. Ebből eddig 1,3-1,5 milliárdot költöttek el. A maradékból nem lesz gond a hat hónapi működést és a kulturális programokat finanszírozni - jelentette ki a főbiztos.

A magyarországi kormányváltással várható változásokkal kapcsolatban Huszty annyit jegyzett meg, hogy az új kormány Kína-politikájától függ majd, hogy mennyire használja ki a magyar expómegjelenést, hány hivatalos delegációt küldenek például Sanghajba. Az MTI tudósítójának a személyére vonatkozó kérdésre válaszolva világossá tette: a magyar törvények szerint munkaviszonya a jelenlegi kormány megbízatásának lejártával megszűnik.

Forrás: kultura.hu 05-03