Források a források megújításáért

Élő és élettelen természeti értékek megőrzését, rehabilitációját szolgáló beruházások az Ipoly Erdő Zrt. területén címen indul útjára az a Közép-magyarországi Operatív Program keretében támogatást nyert beruházás, amelynek célja a természeti környezet mozaikos rehabilitációja és revitalizációja, a lakosság környezettudatosságának erősítése, a természetvédelmi tevékenység ösztönzése.

Az ENSZ 1994-ben nyilvánította március 22-ét a Víz Világnapjává, azóta világszerte ezen a napon ünneplik egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek egyik fontos célja, hogy a jövő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentőségét. Az idei mottó - "Tiszta vizet az egészséges világért!" - jegyében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számos pályázatot, játékos vetélkedőt indított, de támogatja több civil szervezet kezdeményezését is. - írja Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Víz Világnapja kapcsán.

A földi élet alapja a víz, nélküle nem lenne élet a kék bolygón. Víz borítja a Föld felszínének több mint 70 százalékát, de a növények, állatok és az ember szervezetének is jelentős alkotórésze a víz. Védelmének fontosságával mindannyian egyetértünk. Általában azonban ha a vízről esik szó, legtöbbször az ivóvízre gondolunk, hiszen a sokféle környezeti ártalomban szenvedő Földünkön egyre jobban felértékelődik az ivóvíz, egyáltalán az édesvíz és a hozzá tartozó vízbázisok szerepe. Azzal már nem nagyon szoktunk törődni, hogy a természetben előforduló édesvíz, illetve azok a helyek, ahol ivóvíz képződik, nemcsak számunkra, emberek számára fontosak. Gyakran védett, vagy a kipusztulás szélére sodródott növény- és állatfajok számára jelentenek védelmet nyújtó élőhelyet.

Magyarország egyik legtisztább, természetes szűrővel rendelkező vízgyűjtő területe a Börzsöny. A hegység rendkívül gazdag tiszta vizű forrásokban. Egybefüggő erdőségeinek vízgyűjtőjét nem törik meg lakott területek, nem szennyezik ipari létesítmények. Forrásai nem csupán az ember számára áldásosak. Egyúttal védett természeti értékek, rengeteg védett faj élőhelyéül szolgálnak. Ezért tűzték ki célul az állami erdőket kezelő helyi erdészek, erdőmérnökök a leromlott állapotú források felújítását.

Ha értő szemmel járunk hegyvidéki erdeinkben, egy idő után valósággal keresni fogjuk a szomjat oltó, életet adó, hegyből előtörő forrásvizeket. A turistatérképen jelzett foglalások azonban sokszor okoznak csalódást, s laikusként is sajnálkozunk azon, hogy a kosztól, szeméttől mentes csobogó csak a képzeletünkben él. A terület legjobb ismerői, az erdészek munkájuk során újra és újra nekiláttak a legszükségesebb karbantartásoknak, de jelentős pénzügyi források hiányában lassan jutottak eredményre. A megoldáshoz az európai uniós társfinanszírozású Közép-magyarországi Operatív Program teremtette meg a feltételeket. A program keretében a térség legnagyobb erdőgazdálkodója, az Ipoly Erdő Zrt. sikerrel pályázott és nyert el támogatást többek között a kisvizes élőhelyek felújítására, védelmére.

Ez a fajta munka azonban nem most kezdődött, mint ahogy az erdők védelme sem. A világon mindenütt - így Magyarországon is - a természeti területek kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jött létre. A természet védelme azonban megelőzte a természetvédelmi programokat, s az erdész tevékenységével kezdődött. A természeti környezet átalakítása mindig is jellemző volt az emberi tevékenységre. A tudatos erdőgazdálkodás megjelenése - az erdész, erdőmérnök, mint szakember munkája - gyökeres változást hozott e tekintetben. A természetvédelem jelentőségéhez képest viszont az erdő értékeit védelmező erdész és erdőgazdálkodó számára nem állt rendelkezésre elegendő állami forrás. Általában mindig kevesebb forrás állt rendelkezésre, mint ami szükséges lett volna, hiszen elsődlegesen a hagyományos értelmű erdőgazdálkodás volt a legfontosabb feladata. Hatalmas változást hozott ezért az az új lehetőség, miszerint az Európai Unió és a Magyar Állam közös tehervállalásának köszönhetően az állami erdőkben - a hagyományosan zajló erdészeti tevékenység mellett - természetvédelmi munkákat európai uniós pályázati források segítenek.

Az Ipoly Erdő Zrt. a pályázati kiírásban meglátta a hivatástudatból fakadó aktív természetmegőrző szerepének és szakmai programjának megvalósítási lehetőségét. A program horderejét jól mutatja, hogy míg korábban évente átlagosan 5-8 forrást felújítására került sor, addig a kétéves projekt mintegy 50 forrást érint. Ezeknek a forrásoknak különleges jelentősége van a foltos szalamandra, pettyes gőte, alpesi gőte, illetve egyes védett kérész és tegzes fajok élő és szaporodó helyeként. A forrásteknők tisztításával, a forrásfők helyreállításával létrejövő élőhely egyszerre ad teret védett növény és állatfajoknak, melyek hosszú távú fenntartása ezzel biztosítottá válik. A munkákat rendkívül körültekintően, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel közösen végzik, hogy ezek a különleges életterek semmilyen szempontból ne sérüljenek. A Bajdázó-tó rehabilitációja szintén olyan nagyléptékű beruházásnak számít, amire korábban éves szinten nem volt lehetőség. A kotrás mellett vízpótlásra került sor, a 36 millió forintos műszaki beavatkozás részeként pedig a vízkormányzó műveket és a gátat is felújították. Az élőhelyrekonstrukcióhoz kapcsoltan került sor az erdei ökoszisztémák szerves részét képező kisvizes élőhelyeket sújtó, kedvezőtlen eutrofizációs folyamatok (feltöltődés) hatásának mérséklésére. A 15 kisebb tavat érintő természetvédelmi beavatkozástól a kétéltűek szaporodásában várnak pozitív változásokat.

A vizes élőhelyek felújításakor a szakemberek szigorú szakmai irányelveket (nem turisztikai szempontokat) tartanak szem előtt. Egy természetvédelmi szempontból jól átgondolt koncepció mentén haladva készítik elő a vizes élőhelyeket egy gazdagabb biodiverzitás befogadására, ami után a munkát már maga a természet fejezi be, védett fajokkal népesítve be azokat.

- Ezeket a helyszíneket a projekt lezárását követően sem fogjuk elfelejteni, sokáig fognak mindannyiunk örömére fenntarthatóan működni. Ha közösen tudunk ilyen példaértékű helyi kezdeményezések mögé állni, akkor reméljük, hogy még a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai sem tudják "elzárni" értékes forrásainkat - hangsúlyozta a projekt kapcsán Lengyel László Zoltán.

További információ:

Lengyel László Zoltán az Ipoly Erdő Zrt. közönségkapcsolati vezetője Telefon: 06-20-468-7032 E-mail: lengyellaszlo@ipolyerdo.hu

Forrás: Ipoly Erdő Zrt. 03-23