Versenyképes energianövények

Óriási lehetőség rejlik az energianövények termesztésében Magyarországon. Az alig egy évtizede megjelent növényi kultúra a gyengébb és jobb termőterületeken is versenyképes, állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tanulmánya.

A dr. Kaderják Péter vezette egyetemi kutatócsoport tanulmányában bemutatja a magyarországi fás szárú energia ültetvények szabályozását és elterjedését. Az összeállításban szemléletesen láttatják, hogy kizárólag a sarjaztatásos technológia és jól sarjadzó fafajták terjednek, a legfontosabb termőhelyi adottság a talajvíz szintje, elérhetősége illetve az éves csapadék mennyisége. Egyelőre import fajták a jellemzőek, ezért várható, hogy megjelennek majd a hazai viszonyokra kinemesített fajták is. Biztató nemesítési kísérletek folynak nem csak az agráregyetemekhez kapcsolódó kutatóközpontokban, hanem a termeltető gazdasági rendszerek bázisain is. Jelenleg az egy évre számított hozamok hektáronként 15-25 tonna között mozognak.

A fás szárú ültetvények telepítése engedélyhez kötött, és - a gazdálkodók számára örvendetes fejleményként - vissza nem térítendő állami támogatás is igénybe vehető hozzá. Ezzel együtt lassan halad az új növényi kultúrák elterjedése. A hatósági adatok szerint összességében mindössze 1500 hektár fás szárú energia ültetvény valósult meg, az összes engedélyezett terület sem éri el a 2700 hektárt. A támogatási igények alapján arra lehet következtetni, hogy néhány éven belül összesen mintegy 6-7 ezer hektár energiaültetvény termelése jelenik meg a piacon, ennek háromnegyed fás szárú ültetvény lesz. Ezek az ültetvények két aktívan szerződő nagyerőmű (Pécs, Szakoly) földrajzi régiójában jönnek létre. Az ültetvények faapríték termelése tehát egyelőre rövid távon éppen csak eléri vagy alig haladja meg a 100 ezer tonnát évente.

Ennek ellenére a fás szárú ültetvények nagyon jó gazdasági kilátásokkal rendelkeznek. A munkacsoport a tanulmányban bemutatta, hogy a fás szárú energia ültetvények hektáronkénti fedezete - gazdasági értelemben vett hozama - minden forgatókönyben meghaladja a gabonafélékkel (búza, kukorica) elérhető átlagos fedezeteket, és eléri legalább az olajosnövények (napraforgó, repce) átlagos fedezetét vagy még annál is magasabb fedezetet biztosít. Ennek alapján fás szárú energia ültetvények telepítése egyértelműen jó beruházásnak tekinthető, a körülmények változatlansága esetén is várható ezek szaporodása.

A jobb termőhelyeken ez az élelmiszercélú szántóföldi termelésnek támaszt versenyt, hiszen a hektáronkénti fedezetek akár magasabbak is lehetnek az energiaültetvényeken. Figyelemre méltó megállapítás ugyanakkor, hogy utóbbi fejlemény hosszabb távon élelmiszer áremelkedést okozhat. A gyengébb termőhelyeken az energiaültetvények hozama is gyengébb, de ha az alternatív hasznosításnál kedvezőbb, akkor az ilyen talajokon is érdemes foglalkozni a fás szárú ültetvényekkel. Utóbbi megállapítást erősíti, hogy ennek az új termelési ágnak a többihez képest is kisebb az élőmunkaigénye, ugyanis a kampánymunka ültetés és betakarítás idején kiemelkedő, a köztes időszakban pedig elenyésző.

Forrás: AgrárHírek