Több ponton is változik a Munka törvénykönyve

A tavaly elfogadott törvényjavaslat több ponton módosította a Munka törvénykönyvét, ezzel számos fontos kérdést újraszabályoz, és több területen változást hoz a munka világában: egyes rendelkezések már 2010. február 1-jével, míg mások 2010. május 1-jével módosulnak.

2010. május 1-jétől megváltoznak a jogutód nélküli megszűnés, pontosabban az ezzel járó munkahelymegszűnés szabályai. A törvénymódosítás hatályba lépése után a csoportos létszámcsökkentés esetében alkalmazotthoz hasonló eljárást kell lefolytatni, ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnése (felszámolása vagy végelszámolása) miatt tömegesen szűnik meg a munkavállalók munkaviszonya.

Ebben az esetben a munkáltató felszámolója, illetve végelszámolója köteles a megszűnést megelőzően legalább 30 nappal írásban értesíteni az állami foglalkoztatási szervet. Ez a módosítás teljesen érthető, hiszen jogutód nélküli megszűnéskor, csakúgy mint csoportos létszámleépítés idején, egyszerre nagyszámú munkanélküli jelenik meg a munkaerőpiacon, amire a munkaügyi hivataloknak fel kell készülniük. Ezen kívül a munkavállalók képviselőivel is közölniük kell a jogutód nélküli megszűnés várható időpontját, illetve az érintett munkavállalók létszámát, valamint köteles a munkavállalóknak átadni a számukra törvényben meghatározott adatokat.

Jogutód nélküli megszűnéskor a munkavállalót megilleti az átlagkeresete és a végkielégítés mértéke. A munkabért és egyéb bérjellegű kifizetéseket a céget felszámolónak kell biztosítani, illetve megigényelni a felszámolás alatt álló cég dolgozói számára.

2010. február 1-jével megváltozott a felmondási védelem szabályozása is. A felmondási védelem bizonyos helyzetekben kizárja annak lehetőségét, hogy a munkáltató a munkavállalót rendes felmondással elküldje. Eddig a felmondási védelem a gyermekgondozási segélyt (GYES) igénylő szülőt illette meg a gyermek hároméves koráig akkor is, ha a szülő már visszatért a fizetés nélküli szabadságról.

2010. május 1-jétől a felmondási védelem változatlanul a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót - függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e eddig az időpontig a fizetés nélküli szabadságot vagy sem. A védelem azt a szülőt illeti meg, aki a gyermek otthoni gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. Ez tehát azt jelenti, hogy hiába csökken május elsejétől a GYES folyósítása két évre, a hároméves védelmi idő továbbra is megmarad.

A módosításnak köszönhetően felmondási védelem illeti a jövendőbeli nevelőszülőt is: az örökbefogadásról szóló döntésig, a gyermek kihelyezésének időtartamára, legfeljebb hat hónapig. Erre a módosításra azért volt szükség, mert a kötelező gondozásba helyezési időszak különösen fontos a szülőgyermek kapcsolat kialakulásában.

Természetesen továbbra sem állnak felmondási védelem alatt azok a kismamák, akinek rendkívüli felmondással mondanak fel, amivel akkor élhet a munkáltató, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségének nem tett eleget, illetve súlyos gondatlansággal járt el. Szintén megválhat terhes, vagy gyes mellett munkát végző dolgozójától a munkaadó, ha határozott idejű szerződése lejár, vagy ha még próbaidős alkalmazottként dolgozott.

A jogszabály azt is egyértelművé teszi, hogy a munkavállaló számára a munkáltató köteles legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni.

A kölcsönzött munkavállalókra is vonatkozik módosítás a munkatörvényben: eszerint a rendes szabadság kiadásának időpontját az ő esetükben is legkésőbb egy hónappal a szabadság kezdete előtt közölnie munkáltatónak.

2010 április elsejétől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, vagyis az AM-könyvek csak március 31-ig élnek. Helyette egyszerűsített munkaszerződést kell kötnie a munkáltatónak, illetve elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást az APEH felé, a munkavégzés megkezdését megelőzően.

Forrás: Pénzcentrum