III. Magyar Passzívház Konferencia - 2

Előre kell bocsátani, hogy a beszámoló nem lesz teljes körű, ezért senki se reklamáljon, a híradás elsősorban a délelőtti előadásokra és azok közül is az újdonságokat bemutatókra koncentrál.

Nem akarnék senkit sem megbántani, de számomra a Comfort Budapest keretein belül megrendezett tegnapi konferencia legfontosabb része a legelső előadó volt. Ha csak őt hallottam volna az egész napból, az már bőségesen elég lett volna. Ugyanakkor azt is éreztem, hogy nem is igen kapott igazi jelentőséget és figyelmet, a jelenlévők mintha nem is fogták volna fel a maga mélységében azt, amiről Soltész Ilona, az NFGM Építésügyi és Építészeti Főosztály Építészeti és Építésgazdasági Osztály osztályvezető beszélt.

Az új épületenergetikai irányelvek című előadása - akárcsak az egyik tavalyi konferencián egy másik minisztériumi szakember előadása - legalábbis számomra, az egész nap alaphangját megadta.

Soltész Ilona ugyanis arról beszélt, hogy az EU bizottságaiban hosszas huzavona és tárgyalások eredményeképpen tavaly novemberben politikai döntés született arról, hogy be kell vezetni azt az irányelvet - és itt most tessék bekapcsolni a biztonsági öveket és erősen megkapaszkodni - , miszerint 2020-tól minden új épület 0 fűtési energiát használhat.

Maga az előadó sem hangsúlyozta ezt túl, így a jelenlévők többsége is talán elsikkadt efölött, legalábbis a szünetben folytatott beszélgetésekből ezt szűrtem le.

A fenti időpontig a tagállamoknak meg kell alkotniuk a maguk szabályozását, de az alapkoncepciótól nem térhetnek el. Mindez 1,5 év kemény tárgyalásainak eredményeképpen született meg. Amikor tavaly olyan híreket lehetett olvasni, hogy a szigetországban 1016-ig 80 %-kal kell mérsékelni a háztartások energiafelhasználását, akkor csak legyintettem, mint fikcióra, de ez most szíven ütött.

Az osztályvezető asszony megemlítette még, hogy szigorodni fognak az előírások és az energiahatékonyságot kiterjesztik a meglévő épületekre is, egyben eltörölve a mostani határt ( meglévő épületek esetén ha az nem éri el az 1000 m2-t, akkor teljes körű felújítás során nem kell energetikai vizsgálat). Az új szabályozás fontos eleme lesz, hogy mindezt költségoptimalizált módon kell megvalósítani, ami egy igen fontos dimenzió ebben az egész témában, hiszen nem csak a racionalizálás, hanem ennek költségvonzatait is szabályozni kívánják. A szavaiból úgy vettem ki, hogy ennek módozatai még nincsenek kiérlelve, a szabályozási munka ezen része még csak most kerül kidolgozásra.

A lényeg viszont a 2020-as dátum, ami kedves kollégák és kedves építtetők úgy vélem a magyar építőipart alapjaiban fogja megváltoztatni, bármennyire is bombasztikusan hangzik is ez. A passzívházak miatt fanyalgók jobban teszik, ha elkezdenek megbarátkozni a gondolattal, hogy 8-10 év múlva már csak az marad a placcon, aki tudomásul veszi, megváltozott a világ és az építészeti tervezés során már oda kell maga mellé ültetnie a gépész tervezőt és nem csak egy műleírást kérni tőle az eng. terv beadásakor.

További fontos változás lesz, hogy a fűtési és légtechnikai rendszerek kötelező (energetikai) felülvizsgálatánál a határt jelentősen leviszik (20 kW/12kW), ami azt is jelenti, hogy ebbe a körbe már bele fognak esni a nagyobb családi házak, társasházak is.

Végül arról beszélt Soltész Ilona, hogy az EU irányelv előírja, hogy mindezekhez az állami és önkormányzati szerveknek példát kell mutatniuk a saját tulajdonú vagy használt épületeik energiahatékony kialakításánál.

További előadások összefoglalója.

Szerző: Koós Miklós, Forrás: koos.hu 02-12