Erdei kerékpáros illemtan

Az erdőgazdálkodók, erdészeti és természetvédelmi hatóságok, illetve az erdőben sportolók között előfordulnak súrlódások. Idehaza a 90-es évek elején jelentek meg a hegyikerékpárok (mountain bike, avagy MTB), majd szaporodtak el nagy sebesen és lett belőle tömegsport már az ezredfordulóra. Azelőtt erdőben nem nagyon kerékpározott senki, azóta pedig sokan és egyre többen. Egyre szertelenebbül és összevissza, amivel az erdők kezelői nincsenek kibékülve. Meg persze a számtalan hegyibringa verseny is új színt hozott ebbe a kapcsolatba.

A felek egymásközti mintegy immár két évtizedes csatározását, együttélését, együttműködését valaki majd egyszer összefoglalja és rendszerezi. Amire a jelen erdészekhez is szóló szaklapban a figyelmet felhívom: Íme a hegyikerékpáros oldalon megjelent egy illemtan gyűjtemény, amelyik útmutató hegyikerékpáros sportolók, egyesületek és versenyszervezők részére a terepen alkalmazandó szabályok és irányelvek betartásához.

Ennek bevezetője:

"Ezen útmutató elsődleges célja a hegyikerékpárosok tájékoztatása a természetben rájuk vonatkozó szabályokról, legyenek amatőr- vagy versenysportolók, egyesületi vezetők vagy versenyrendezők. A sportág lehetőségei a legújabb erdőtörvényben megfogalmazottak alapján továbbra is szűkösek, ezen kereteket kell minél hatékonyabban kihasználnunk. Ennek elsődleges és alapvető feltétele minden sportoló részéről a szabályok lehető legteljesebb betartása, továbbá pedig az egyesületi vezetők, versenyrendezők részéről az együttműködés kezdeményezése a kezelő szervekkel. Az útmutató segítségével nyitni szeretnénk a kezelő szervek felé és jelezni, hogy célunk az együttműködés és a jelenleg fennálló problémák hatékony megoldása."

A 3 oldalnyi leírás eztán idézi az Erdőtörvény és a Természetvédelmi törvény témába vágó előírásait, majd külön-külön összeszedi a sportolóknak, a versenyszervezőknek és az egyesületeknek szóló intelmeket.

Végül a zárszó:

"Az országban több helyen látható példa hegyikerékpáros egyesületek és erdészetek, természetvédelmi kezelő szervek közötti jó kapcsolatra, melyekre általánosságban jellemző, hogy aktív és eredményes, kompromisszum-kész párbeszéd és együttműködés eredményei. Az új erdőtörvényben foglaltak továbbra is szűkös keretek közé zárják a hegyikerékpárosokat, amit többségében a kezelő szervek is elismernek. Elég abból a szempontból szemlélni például a kijelölt kerékpárutak kérdését, hogy két falu között sem lehetne biciklizni egy erdőn keresztül a lakosoknak. Ahogyan a gyakorlatban legtöbbször a falvak lakosaitól sem várják el ezt, úgy a hegyikerékpáros egyesületek számára is adott a lehetőség, hogy megfelelő hozzáállással, mindkét fél számára megfelelő megoldásra törekedve, kompromisszumra jussanak a kezelő szervekkel."

Az erdei hegyikerékpáros illemtan teljes szövege: word.doc és acrobat.pdf változatban. Elmondható, hogy komoly lépést tett az új szereplő a régen jelenlévővel békés együttélés irányában.

Ezen illemtant Kéri István állította össze a Magyar Mountain Bike Szövetség részéről, mikor véget ért a tavalyi kerékpáros szezon, 2009. november 16-án.

Az ismertetőt készítette: Mőcsényi Miklós