Mennyi az annyi? A 3 Mm3 illegális fakitermelést állító REKK tanulmány kritikája

Bizonyára többen is hallottak már arról a tanulmányról, amely ezt állítja:

"A hazai fafelhasználásban számításaink szerint mintegy 2-4 millió köbméter fa jelenik a hivatalos adat-nyilvántartási utak megkerülésével. Ez a volumenű illegális eredetű fa a hivatalos forrás adatoknak (MGSZH kitermelés plusz nettó import) meghaladja az 50-60%-át, vagyis becslésünk szerint a hazai éves fafelhasználásnak legalább az egyharmada illegális fakitermelésből származik. Tehát a hazai fapiac volumene nem a hivatalosan ismert 6 millió köbméter körül, hanem 9-10 millió köbméter körül jár."

A tanulmány a REKK Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontnál készült Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon címmel, honlapjukon 2009. szeptember 30-án tették közzé.

A tanulmány a FAGOSZ október 1-i elnökségi ülésén már említsét nyert, amit követően Szövetségünk nem kívánt ezzel nyílt színen részletesebben foglalkozni, olyan erősen képtelennek ítélte az állítást. Október végére azonban a sajtóban, rádióban, interneten számosan említették, írtak róla, általában tényként elfogadva a tanulmány állításait. Ezen állítások az erdőgazdálkodókat és az erdészeti szakigazgatást rossz fényben tüntetik fel. A FAGOSZ titkársága a tanulmány alaposabb vizsgálatával az alábbiakra jutott. (Ez a cikk kritikánk kivonata, a teljes a cikk végi kapcsolóról tölthető le.)

Kezdjük a tanulmány 1.2. fejezeténél, a fapiaci mérlegnél.

E fejezet a lakossági fogyasztásstatisztikán alapul, melyből a szerzők igyekeztek a lakosság tűzifa fogyasztásának adatsorát létrehozni. Jelzik, hogy e művelet sok gondot okozott és számos becslésre volt szükség az adatsor előállításához. A kapott Ft/fő/év fogyasztási értékekből számoltak tovább. Ehhez 2007. évi 18 Ft/kg tűzifa árat és 1,38 m3/t súlyról térfogatra átszámítási tényezőt vettek figyelembe.

A KSH honlapján azonban azt láthatjuk, hogy 2007-ben a tűzifa ára 22,4 ezer Ft/t volt. A FAO szerinti 1,38 m3/t hányados forrását még nem sikerült megtalálnunk, de nem kételkedünk benne, hogy a FAO ezt használja regionális számításainál. Ebben azonban a fenyőben gazdagabb térségek is nyilván benne vannak, míg nálunk fenyőt tűzifaként gyakorlatilag nem használnak. Ezért Magyarország esetében sokkal reálisabb 1,2 m3/t-val számolni. (Sőt többek szerint az 1,1 m3/t lenne a helyes szám.) Ezen túl a a lakossági tűzifa fogyasztásnak nem csak az erdő művelési ágban szereplő faállományok lehetnek forrásai.

E tényezőket figyelembe véve arra jutottunk, hogy az adatforrásokat konzekvensen használva, magyarországi relisabb fajlagos térfogatsúllyal számolva és néhány további szempontot is figyelembe véve legalább 2 millió m3-rel alacsonyabb lakossági tűzifa fogasztást kapunk, mint amit a REKK tanulmány kimutatott. Alaposabb vizsgálattal könnyen előfordulhat, hogy az eredmény még ennél is alacsonyabb lenne.

Folytassuk az 1.1. fejezetnél, az erdő oldali mérlegnél.

A REKK az MGSZH Erdészeti Igazgatóságtól kapott adatokból dolgozott. Legfontosabb megállapítását azon egyszerű képlet eredményéből vette, hogy az éves folyónövedékből (amennyit a hazai erdők nőnek, vastagszanak) kivonta a fakészlet ugyanazon évi növekedését (lábon álló fatömeg bővülése), mondván, hogy ami megnőtt, de nincs ott a készletben, annak távoznia kellett, tehát ez a fakitermelés. E művelet eredményét összevetette a szakhatóság fakitermelési adataival és 1996-tal kezdődően számításuk eredménye a hivatalostól 2-3, sőt volt hogy 4 millió m3-rel többet mutatott.

Ezzel meglepetést okoztak többeknek is, mert a folyónövedék és a fakészlet adatokat így még semmilyen erdészeti elemzésben nem állították egymással szembe. Ilyen famérleget eddig senki nem számolt, aminek alapvető oka, hogy a folyónövedék és a fakészlet is különböző hibahatárral becsült, számított adat. Különösen az utóbbi esetében a hibahatár több, mint a REKK tanulmányban kimutatott (számított) fakitermelési eltérés. A legvalószínűbb, hogy a tanulmány szerinti erdő oldali mérleg bár érdekes, de az illegális fakitermelés mértékének megállapítására nem alkalmas.

Mindenképpen figyelemre méltó, hogy 1996-ig lényegében nincs, majd attól az évtől ugrásszerű az eltérés. Több szempontból sem valószínű, hogy e mögött tényleges piaci árumozgás is lehetett. Vegyük csak a hirtelen megjelenő többlet áru értékét, adóvonzatait, fuvarigényét. No meg már 4 erdőgazdaságnál működik független külföldi erdőtanúsítási rendszer. Ők se vették volna ezt észre és ezzel hírüket kockára tették volna?

A leginkább valószínű, hogy valamilyen módszertani változás lehetett 1996-ban az e számítás alapjául szolgáló adatok keletkezésében. E szempontból mindenképpen érdekes e megfigyelés és biztosan lesz olyan erdészeti kutató műhely - vagy akár maga a mai MGSZ is -, amely megtalálja majd a háttérben lévő okot.

A pontosság kedvéért: e fejezetben bruttó m3 adatok szerepelnek, amiből az erdőn maradó apadék (15-20%) utáni nettó m3 mennyiség kerülhet a piacra.

A tanulmány írói figyelmen kívül hagyták a területi hatást: a többlet kitermeléshez többlet területnek is tartoznia kellene, ami - ha lett volna - azonnal feltűnik több mindenkinek is. Ha meg nincs területi vonzat, akkor az azonos területről irreálisan sok fát kellett volna tudni kitermelni, ami megint csak nem lehetséges.

Akár hogyan is nézem a tanulmányt a szerzők a számukra hozzáférhető adatokat nem kellő gondossággal használták fel és így teljesen hibás végkövetkeztetésre jutottak. Ha ez megmaradt volna a kutató műhely berkein belül, nem is lenne vele baj. Így hogy megállapításait ténynek véve taglalja a sajtó, az felettébb káros az érintett erdőgazdasági szakterületre. A kutatóknak e felelősségük tudatában a publikálás előtt kötelességük lett volna meghívni a szakterület szakmai szervezeteit, kutatóhelyeit konzultációra. E konzultációra így utólag is nagy szükség lenne, amihez - ha erre más jelentkező nincs - a FAGOSZ szívesen biztosít kereteket.

Lehetne itt még a tanulmány számos mellékszálával is foglalkozni, de most "csak" az illegális fakitermelés vádját szerettük volna visszautasítani.

A részletesebb vélemény (pdf 115 kB) az alábbi kapcsolón érhető el:

Mőcsényi Miklós, főtitkár, FAGOSZ

Utóirat:

November 16-án még parlamenti interpelláció is volt e tanulmány alapján. Erről beszámolt honlapján az OEE.