Energiafüggés - Mi gátolja az erdőtelepítést?

Az olcsóbb és elérhető fűtés kéznél van. Az erdőtelepítések révén, a megújuló energiaforrások jobb kihasználásával egyúttal az értékteremtő, hatékony közmunka is megvalósítható.

Az erdőtelepítés a foglalkoztatásban is jelentős javulást hozhatna

Kevés helyen érvényesül úgy az egyéni és a hosszú távú közérdek, mint az erdőtelepítéseknél. A más felhasználásra, például mezőgazdálkodásra kevéssé alkalmas, gyengébb minőségű földterületek a leghatékonyabban a fásítás révén hasznosíthatók. S ha mindez ráadásul olyan területen történik, ahol egyéb lehetőségek híján amúgy is jelentős számú munkáskéz áll e célra rendelkezésre, akkor legalább kétszeres a haszon - erősíti meg Pallagi László, az Egererdő Erdészeti Zrt. vezérigazgatója.

Pallagi szerint az erdőtelepítések révén megvalósítható program során a felcseperedő faállomány gondozása, ápolása az érintett települések közvetlen környezetében sok ember számára kínálhat értékteremtő munkát, tisztes megélhetést. Mégpedig nem pusztán rövid, pár hetes vagy hónapos átmeneti időszakokra, s nem látszólagos tevékenységet: az erdőkkel való tudatos gazdálkodás akár több évtizedre is feladatot adhat a környékbelieknek. S akkor még nem beszéltünk a megújuló biomassza nyújtotta energetikai lehetőségekről.

Néhány nagy helyett sok kicsit

Az ily módon tervezett telepítések kézzelfogható haszna tehát nyilvánvaló. A megvalósításuk azonban már nem ilyen egyszerű feladat. Számos nehézség akadályozta és akadályozza az életrevaló elképzelések valóra válását. A Mátra és a Bükk térségében mintegy 74 ezer hektár erdő kezelését végző állami erdészeti cég vezetőjének ugyanakkor határozott elképzelése van a szükséges tennivalókról. A programok koordinálását és a szakmai támogatást az erdőgazdaság vállalná magára.

- A fát, a faaprítékot el lehet tüzelni az erőművekben is, mint ahogy mi is szállítunk nyersanyagot ilyen célra. Ám sokkal hasznosabb lenne, ha a képződő biomassza nem csak helyben adna munkát, de helyben is hasznosulna. Vagyis a néhány nagy helyett sok kicsi felhasználónál jelentkezhetne a megújuló energia előnye. Például legalább az adott települések önkormányzati intézményeinek, iskoláinak, óvodáinak fűtését, melegvíz-ellátását meg lehetne oldani a fával, pellettel működő kazánok révén. Nógrádban a pásztói kórház már átállt erre. Idén az önkormányzati vezetőkkel való egyeztetéseken komoly érdeklődést és szándékot is tapasztaltam ezen elképzelés megvalósítására. Többek között Bélapátfalva, Bekölce, Abasár, Pétervására is szívesen használna ilyen fával vagy szőlővenyigével, nyesedékkel működő korszerű központi kazánokat, esetleg kis biomassza-erőműveket - mondja az erdészeti szakember.

A pénz hiányzik

Az egyetlen akadályt az átállás jelentős költsége jelenti, melyre az önkormányzatok saját erőből nem képesek, s a jelenlegi gazdasági helyzetben e célra állami forrásokra sem nagyon számíthatnak. Hasznos lenne, ha legalább uniós pénzeket lehetne átcsoportosítani - fogalmaz Pallagi László.

Ugyanakkor egy ilyen program előnyei vitathatatlanok, amit a visszatérő gázkrízisek csak nyomatékosítanak. Most ugyan csökkent a földgáz világpiaci ára, ám az bizonyos, hogy hosszabb távon inkább jelentősen emelkedő gáz- és olajárakkal kell számolnunk. Nem beszélve a hazai ellátás bizonytalanságáról, hiszen bármikor ismét megtörténhet, ami az elmúlt fűtési szezonokban, hogy Ukrajna vagy Oroszország a leghidegebb napokban zárja el a gázcsapot.

- A megújuló biomasszára alapozott energiaellátás tehát már rövid távon is akár 30-40 százalékkal lehetne hatákonyabb, mint a földgáz, sőt megbízhatóbb is lenne. Ellenőrzésünk alatt tarthatnánk ezt a forrást, s fenntartható, tervszerű gazdálkodással akkor nyúlhatnánk hozzá és olyan mértékben, amikor és amennyire szükséges - hangsúlyozza az Egererdő Zrt. vezérigazgatója.

Az állami cégeket kizárták - Szektorsemlegesség?

A közelmúltban az erdőgazdaság mintegy kétezer hektár, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által átadott állami tulajdonú földterületet vizsgált át erdőtelepítési célból. Ebből mintegy 600 hektár esetében bizonyosodott be, hogy a fásítás a leghatékonyabb megoldás. Így a tavaszi mintegy 30 hektáros telepítés után ősszel újabb 50 hektár következik majd, melyek helyszíne főként a dél-hevesi térség, például Hatvan és Heves környéke, de Horttól Poroszlóig sok helyen folyik hasonló munka. Észak-Hevesben, zömmel a Tarna és a Zagyva völgyének körzetében közel 20 ezer hektár földterület lenne alkalmas az erdősítésre. Ám az ültetési-ápolási támogatás szektorsemlegességet megkérdőjelező ellentmondásai (hogy az állami céget kizárták ezek egy részéből), valamint az osztatlan közös tulajdonok rendezetlen jogi és nehezen kezelhető birtokviszonyai gátolják ezt. Ennek ellenére előrehaladott tárgyalások folynak Bátor, Mikófalva és Pétervására önkormányzataival a közcélú közmunkások segítségével végrehajtott erdőtelepítésekről.

Forrás: HevesMegyeOnline 10-01