Nyílászárós fogalmak - európai teljesítmény fokozatok 2.

Mit is jelent a műszaki jellemző - vízzárás? A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül másodikként a zárás pontosságával, a szigetelő képességgel összefüggésben lévő, a csapadék átjutásának mértékét jellemző értékek műszaki kategóriáját veszem pontosabb vizsgálat tárgyává.

Az építési célú termékek forgalomba hozatalának, megfelelőség igazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv [1], Magyarországon az Építési Törvény [2] és végrehajtási rendelete [3] szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata [4] állapította meg a forgalomba hozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait vizsgálatokkal igazolni kell.

A nyílászárókra vonatkozó előírásokat eddig magyar követelmény-szabványok [5] tartalmazták. A külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók megfelelőség igazolásának alapja a jövőben egy 2006-ban megjelent európai termékszabvány lesz [6], mely- egy átmeneti időszak letelte után - 2010. január 31-ét követően a termékek CE-jelölésének a műszaki alapját képezi. A megfelelőség igazolását ekkor a szállító megfelelőségi nyilatkozata és a terméken elhelyezett CE-jelölés képezi.

A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül másodikként a zárás pontosságával, a szigetelő képességgel összefüggésben lévő, a csapadék átjutásának mértékét jellemző értékek műszaki kategóriáját veszem pontosabb vizsgálat tárgyává.

A VÍZZÁRÁS fogalma a vizsgálati szabvány [7] szerint:

A zárt és rögzített vizsgálati próbatest azon képessége, hogy a vizsgálati feltételek mellett a vízáthatolással szemben milyen nyomásértékig ellenálló (P max= a vízzárás határa).

Másképp van fogalmazva a magyar követelmény szabvány fogalom-meghatározásai között:

A zárt ablak vagy erkélyajtó ellenállása egyidejűleg fellépő esőhatással és szélnyomással szemben.

A fogalom angol és német megfelelője a "Watertightness" és a "Schlagregendichtheit" kifejezés.

A vízzárás mérése vizsgálólaboratóriumban termékcsoportonként történik. Egy terméktípus adott nyitásmódú kialakításának megfelelő próbatestet kell egy mérőkamra elé felfogatni és a szabványos eljárásnak megfelelő pozitív és negatív nyomáskülönbségeket létrehozva, adott vízmennyiséget a megadott módon a felületre permetezni. /Lásd 3. kép./

1-2. kép - A víz permetezésének módja és nyomásfokozatai vízszintes osztással rendelkező szerkezetnél a csapóesőnek kitett és védett helyszínt szimulálva

A csapóesőnek kitett esetben a felületre közvetlenül permetezve (A módszer) a részben védett felületeket utánozva a majdnem függőleges permetsugárral (B módszer) történik a vizsgálat. Meg kell várni a víz áteresztés pillanatát, amikor a belső felület nedvesedik, vagy azon a víz lefolyik. A vizsgálat 3 bevezető széllökés után 15 percig nyomás nélkül zajlik, 2 liter/perc vízmennyiséggel négyzetméterenként. Ezután a nyomás 5 percenként emelkedik. /Lásd az 1-2. képet./ Fel kell jegyezni a beázáskor a nyomáskülönbséget, a beázás helyét és a vízbehatolás módját (nedvesedés, csepegés, csorgás vékony sugárban) a víz mennyiségét. Rögzíteni kell a tömítő, vízelvezetésre szolgáló alkatrészek típusát (vízorr, alumínium vízkivezető sín végzáróval, középtömítés, peremtömítés stb.)

3. kép - Középen felnyíló kemény PVC ablak a vizsgáló berendezésen

A vízzárás értékelése a kapott vízzárás nyomásfokozat és a vízbehatolás mennyisége alapján történik. [8]

Az eredmény alapján a csapóesőnek kitett (A jelölésű) és a csapóesőtől védett (B jelölésű) beépítési helyszínre vonatkozóan kap a nyílászáró teljesítménykategória besorolást. Azt a nyomásértéket kell figyelembe venni, amíg a szerkezet vízzáró. A mért adattal a vizsgáltnál kisebb és maximum 50%-al nagyobb felületű, azonos kialakítású szerkezet jellemezhető.

1. táblázat - Az európai osztályok összehasonlítása a régi magyar és a német kategóriákkal.

Érdekes megfigyelni, hogy a magyar és az európai osztályok fordított sorrendet követnek. A magyarországi szabály a legszigorúbb - V1- különlegesen vízzáró fokozatból indul és halad az egyre enyhébb nagy, közepes, és kis vízzárású elvárás felé. Az európai szabvány a legenyhébb követelményt jelentő - 1A fokozat - követelményszintből indul ki, és halad a legmagasabb 9A osztályú követelményszint felé. Lehetséges ennél nagyobb mértékű vízzárás is. Ekkor a nyomásértéket kell az "E" jelölés mögé írni. /Lásd az 1. táblázatot./

A hétköznapi szóhasználat inkább a tömítetlenség jellemzésére alkalmasabb beázás fogalmat használja. A szerkezet belsejébe történő víz bejutást a nedvesedés jelzővel illeti. A műszaki szóhasználat pedig a vízzel szembeni védelem jellemzésére a tömítettség fogalmat használja.

Összefüggés van a vízzárási jellemző az ablak vagy ajtó légáteresztési, léghanggátlási jellemzője között, mivel mindegyik a szerkezet deformációja következtében változik. A mérési adatokból közvetve következtetni lehet a szerkezet szélállóságára és a biztonsági eszközök teherbíró képességére is.

A gyakorlati jelentőségét a vízzárási besorolásnak és fokozatoknak az adja, hogy egyes épülettípusok, beépítettség helyzetek, szélnek való kitettség miatt eltérő elvárásokat támasztunk a nyílászárókkal szemben.

Egy nagy kinyúlású tetővel védett, szélmentes beépítéshez nem szükséges drága szerkezet. Elegendő egy fa vízvető megfelelő vízorr kialakítással. Egy kiemelkedően magas épület azonban legtöbbször kettős tömítésű fém vízelvezetéssel ellátott szerkezeteket igényel.

A jelenlegi elvárás a magyar szabvány szerinti. Magyarország legnagyobb szélsebesség szerinti zónái a követelményszabvány egyik ábrája szerint három szélzónára osztottak. A szélzónától és az épület magasságától függően az ablakok és erkélyajtók célszerű vízzárási fokozatai az F3 függelék táblázatában találhatók. Például az I. szélzónában V1 különleges vízzárású szerkezet beépítése célszerű. A II. szélzónában 7,5 m szintmagasságig V3 közepes vízzárású, 7,5- 30 m szintmagasságig V2 nagy vízzárású szerkezet is elegendő. A III. szélzónában 7,5 m szintmagasságig V4 kis vízzárású szerkezet is megengedett, 7,5 m felett V3 közepes vízzárású szerkezet javasolt.

Az új termékszabványra épülő kidolgozás alatt álló alkalmazási irányelv a szélnyomás terhelésének függvényében a település beépítettsége, az épület homlokzati magassága az épületen való elhelyezkedés (sarokhoz közel, falközépen) függvényében határoz meg javasolt teljesítményjellemző kategóriákat. Például utcasoros beépítésű családi házakra közepes vízzárású V3/ 4A-5B kategóriás nyílászárók ajánlottak. Balaton parti többemeletes szállodán az épület sarkától 5 m-en belül és a harmadik emelet fölött különleges vízzárású V1/ E 750 kategóriájú, míg az alatt elég különleges vízzárású V1/ 9A kategóriájú nyílászárók beépítése is.

Papp Imre - vizsgáló mérnök, nyílászáró szakértő (MMK-01-4917)

ÉMI Nonprofit Kft.

További információk / Irodalomjegyzék/
[1] 89/106/EGK Építési Termék Irányelv (CPD)
[2] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - Építési Törvény (ÉTV)
[3] 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
[4] 1999/93/EK Európai Közösségek Bizottsága határozata (1999. január 25.)
[5] MSZ 9384-2:1989 Ablakok és erkélyajtók. Műszaki Követelmények MSZ 9386:1993 Ajtók műszaki követelményei
[6] MSZ EN 14351-1:2006 "Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók."
[7] MSZ EN 1027:2001 "Ablakok és ajtók. Vízzáróság. Vizsgálati módszer" (Angol nyelvű)
[8] MSZ EN 12208:2001 "Ajtók és ablakok. Vízzárás. Osztályba sorolás"