Energetikai aprítéktermelés a Zalaerdőnél

A Zalaerdő Zrt. 2007 óta foglalkozik intenzíven az aprítéktermelési technológia kiterjesztésével. A Részvénytársaság célja a vágástéri apadék csökkentése, az alacsonyabb értékű faanyag hatékonyabb felhasználása, nyersanyagként való értékesítése.

A vágástéri hulladékot - mely a többnyire már nem hasznosított koronarészekből, ágakból, gyengébb választékot adó törzsrészekből tevődik össze - hagyományosan vagy elégetik a vágásterületen, vagy a helyi lakosságnak biztosítják, hogy a vágástakarítás elvégzésével téli tüzelőanyagukat összeszedjék. Az új technológia lehetőséget teremt arra, hogy ezt az eddig hulladékként kezelt anyagot is hasznosítsa, jó áron értékesítse az erdőgazdálkodó.

Az aprítéktermelés jelentős költséggel jár, mivel az alkalmazott gépeknek magas a bekerülési értéke, és az üzemeltetési, karbantartási költségek is számottevőek. Egy nagy teljesítményű aprítógép igen magas, mintegy 50 000 Ft-os óradíjjal működik, az erőművek távolsága miatt pedig a 30 %-os arányt is meghaladják a fuvarköltségek. Az új technológia előnye viszont, hogy csökkenek a fakitermelésre fordított kiadások, megtakarítható a vágástakarítási költségek nagy része, valamint értékesíthetővé válik a vágástéri hulladék, a vékony tűzifa és a cserjeszint faanyaga. A biomasszából előállított energia támogatásának köszönhetően pozitív jelenség az "energiafa" mint választék iránti új piaci igények megjelenése. Az apríték értékesítési lehetőségek folyamatosan javulnak, és bár erősek a piaci kilengések, egyre nagyobb igény jelentkezik erre az új termékre. A technológia létjogosultságát bizonyítja, hogy 2008-ban 25 000 tonna apríték értékesítéséből mintegy 272 millió Ft árbevétel jelentkezett a Zalaerdőnél. A termék gazdaságosságát tovább javíthatja a jövőben, ha kistérségi hőközpontok létesülésével bővül a faapríték felvevőpiaca, hiszen a helyben történő felhasználás a szállítási költségeket is jelentősen csökkentené.

Az aprítéktermelési technológia kiválóan alkalmazható fokozatos felújítóvágásokban is. A természetszerű erdőgazdálkodás követelményeinek megfelelően a kihordó szerelvény kíméli az újulatot, és a közelítőnyomok is könnyen beerdősülnek. Az apríték-alapanyag kihordása után kevés ágrész marad a területen, ami nem zavarja a későbbi gépi beavatkozásokat. Azzal, hogy a vágástéri hulladékot nem az erdőben égetik el, hanem a kistérségi erőművekben fűtésre, melegvíz-előállításra hasznosítják, a biomassza, mint megújuló energiaforrás felhasználási körét bővítik. Ezáltal az erdőgazdálkodók az uniós elvárások megvalósulását, a környezetvédelmi követelmények teljesülését is elősegítik.

Az új technológia szociális kérdéseket is felvet. Az eddig a helyi lakosság számára olcsón értékesített faanyag egyre többet ér, a gázártámogatás változása miatt pedig a tűzifa ára is várhatóan emelkedni fog. A Zalaerdő Zrt. azonban továbbra is felelősségének érzi a helyi lakosság tüzelőanyaggal való ellátását, ezért a korábbi és az új technológia alkalmazásának helyes egyensúlyára törekszik.

Fűrné Kinsztler Anita, Zalaerdő