Nyílászárós fogalmak - európai teljesítmény fokozatok 1.

Mit is jelent a műszaki jellemző - légáteresztés? A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül elsőként a zárás pontosságával, a szigetelő képességgel összefüggésben lévő, a levegő átjutásának mértékét jellemző értékek műszaki kategóriáját tesszük vizsgálat tárgyává.

Az építési célú termékek forgalomba hozatalának, megfelelőség igazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv [1], Magyarországon az Építési Törvény [2] és végrehajtási rendelete [3] szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata [4] állapította meg a forgalomba hozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait vizsgálatokkal igazolni kell.

A nyílászárókra vonatkozó előírásokat eddig magyar követelmény-szabványok [5] tartalmazták. A külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók megfelelőség igazolásának alapja a jövőben egy 2006-ban megjelent európai termékszabvány lesz [6], mely- egy átmeneti időszak letelte után - 2010. január 31-ét követően a termékek CE-jelölésének a műszaki alapját képezi. A megfelelőség igazolását ekkor a szállító megfelelőségi nyilatkozata és a terméken elhelyezett CE-jelölés képezi.

A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül elsőként a zárás pontosságával, a szigetelő képességgel összefüggésben lévő, a levegő átjutásának mértékét jellemző értékek műszaki kategóriáját tesszük vizsgálat tárgyává.

A légáteresztés fogalma a vizsgálati szabvány [7] szerint:

A vizsgálati nyomáskülönbség által okozott, a zárt és rögzített vizsgálati próbatesten áthaladó levegőmennyiség. Mértékegysége: m 3/h.

A fogalom angol és német megfelelője az "Air Permeability" és a "Luftdurchlässigkeit".

A légáteresztés mérése vizsgálólaboratóriumban termékcsoportonként megtörténik. Egy terméktípus adott nyitásmódú kialakításának megfelelő próbatestet kell egy mérőkamra elé felfogatni és a szabványos eljárásnak megfelelő pozitív és negatív nyomáskülönbségeken megmérni a szerkezeten átáramló levegő mennyiségét./Lásd 1. kép./ A nyomásfokozatok általában 600 Pa nyomáskülönbségig regisztráltak, amely körülbelül 80 km/órás szélsebességnek felel meg. A mért értékeket a légköri nyomás és a hőmérséklet is befolyásolja, ezért 1013 hPa és 20 °C normál értékre át kell számítani.

1. kép - Középen felnyíló fa ablak a vizsgáló berendezésen

A légáteresztés értékelése a mért adatok egységnyi felületre vonatkoztatott és egységnyi réshosszra vonatkoztatott értéke alapján történik. Legegyszerűbben a levegő nyomásának függvényében logaritmikus skálájú grafikonon kerülnek kiértékelésre, a követelményt jelentő egyenesek alapján osztályba sorolásra. Ha az adatsor alapján kapott görbe a határvonal alá esik, az adott területre jellemző kategóriába sorolható a jellemző. /Lásd 2-3. kép/ A mért adattal a vizsgáltnál kisebb és maximum 50%-al nagyobb felületű, azonos kialakítású szerkezet jellemezhető.

2-3. kép - A magyar és az európai szabvány követelmény határértékei

Érdekes megfigyelni, hogy a magyar és az európai osztályok fordított sorrendet követnek. A magyarországi szabály a legszigorúbb - L1- különlegesen légzáró fokozatból indul és halad az egyre enyhébb nagy, közepes, és kis légzárású elvárás felé. Az európai szabvány a legenyhébb követelményt jelentő - 1. osztály - követelményszintből indul ki, és halad a legmagasabb 4. osztályú követelményszint felé.

1. táblázat - Az európai osztályok összehasonlítása a régi magyar és a német jelölésekkel.

A hétköznapi szóhasználat inkább a tömítettség jellemzésére alkalmasabb légzárás fogalmat használja. A levegő helyi mozgását a huzatos, jelzővel illeti. A műszaki szóhasználat pedig az átmenő levegő mennyiségi jellemzésére a filtráció, filtrációs veszteség fogalmakat használja.

Összefüggésben van a légzárási jellemző az ablak vagy ajtó hőátbocsátási, léghanggátlási jellemzőjével. A mérési adatok jelleggörbéjéből következtetni lehet a szerkezet szélállóságára és vízzárási jellemzőjére, valamint a biztonsági eszközök teherbíró képességére is.

A gyakorlati jelentőségét a légzárási értékeknek és fokozatoknak az adja, hogy egyes épülettípusok, beépítettség mértéke, szélnek való kitettség miatt eltérő elvárásokat támasztunk a nyílászárókkal szemben. A helyiségek légcseréjének hagyományos módja a nyílászárókon keresztül történő szellőztetés. Egy ember tevékenysége során nyugalmi állapotban kb. 40 m 3 levegőből használja el az oxigént. A főzéshez, meleg víz előállításhoz a gázkészülékekhez további friss levegőre van szükség.

Az egészséges légállapot kialakulásához a helyiségek levegőjének fele ki kell cserélődjön óránként. A tömítés nélküli ablakokon az ezt meghaladó levegőcserével azonban a fűtési idényben felesleges hőenergia távozik az épületekből.

A jelenlegi elvárás a magyar szabvány szerint:

"Lakó és közösségi épületek függőleges síkban beépített ablakai és erkélyajtói, illetve az állandó jellegű, egész télen át fűtött helyiségek ablakai, - ha a belső hőmérséklet legalább 16 °C és a relatív légnedvesség legfeljebb 65% - nagy légzárásúak (L2) legyenek. Időszakosan fűtött közösségi épületek, hétvégi házak ablakai és erkélyajtói közepes légzárásúak (L3) is lehetnek. Ipari, mezőgazdasági és egyéb épületek ablakainak légzárási fokozatát a használat igényeitől függően, esetenként kell meghatározni."

Az új termékszabványra épülő kidolgozás alatt álló alkalmazási irányelv a szélnyomás terhelésének függvényében a település beépítettsége, az épület homlokzati magassága az épületen való elhelyezkedés (sarokhoz közel, falközépen) függvényében határoz meg javasolt teljesítményjellemző kategóriákat. Például utcasoros beépítésű családi házakra nagy légzárású L2/ 3. osztályú nyílászárók ajánlottak. Balaton parti többemeletes szálloda az épület sarkától 5 m-en belül és a harmadik emelet fölött különleges légzárású L1/ 4. osztály, míg az alatt elég nagy légzárású L2/ 3. osztályú nyílászárók beépítése.

Papp Imre - vizsgáló mérnök, nyílászáró szakértő (MMK-01-4917)

ÉMI Nonprofit Kft.

További információk / Irodalomjegyzék/
[1] 89/106/EGK Építési Termék Irányelv (CPD)
[2] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - Építési Törvény (ÉTV)
[3] 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet
az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
[4] 1999/93/EK Európai Közösségek Bizottsága határozata (1999. január 25.)
[5] MSZ 9384-2:1989 Ablakok és erkélyajtók. Műszaki Követelmények
MSZ 9386:1993 Ajtók műszaki követelményei
[6] MSZ EN 14351-1:2006 "Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók."
[7] MSZ EN 1026:2001 "Ablakok és ajtók. Légzáróság. Vizsgálati módszer" (Angol nyelvű)
[8] MSZ EN 12207:2001 "Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás"