2020-tól a passzívházaké a világ

Az Unió kitartóan dolgozik az épületek energiahatékonyságára vonatkozó előírások "keményítésén".

Bár nálunk még csak pár hete hatályos az Uniónak az épületek energiahatékony jellegére vonatkozó jogszabálya (illetve annak honosítása), az Unió tovább dolgozik a témán: egy most tárgyalás alatt lévő előterjesztés már az irányelv megújításával foglalkozik, s azt javasolja, hogy csak passzív házak építését engedélyezzék 2020 után.

Ezzel kapcsolatban egy osztrák szakértő úgy fogalmazott: "A lakosság nem energiát akar spórolni, hanem jobb életminőséget, hatékonyabb működést és olcsóbb fenntartást szeretne" (Herbert Greisberger, ÖGUT, Ausztria). Szerinte a jobb tájékoztatás segíthetne az energiahatékonyság térhódításában.

Az energiatakarékos termékek előállításával foglalkozó cégeket tömörítő európai szervezet, az EuroACE, február 18-án tette közzé jelentését, mely szerint az Uniónak az a vállalása, hogy 2020-ra legalább 36 Mt-val csökkenti széndioxid-kibocsátását és 568 PJ-lal csökkenti energiafogyasztását, csak akkor valósítható meg, ha már 2012-től csak kis energiafogyasztású épületek épülnek.

A tanulmány elkészítéséhez öt tagállamban (Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország,) folytattak vizsgálatokat, s megvizsgálták a passzív házakra vonatkozó nemzeti stratégiákat is. Ezek az országok összességében az EU polgárai felének adnak otthont, így megfelelő felmérési alapnak tekinthetők. A tanulmány arra a következetésre jutott, hogy az energiamegtakarítási lehetőségek lényegesen nagyobbak a keleti tagállamokban, mint egy olyan országban, mint például Dánia.

Susanne Dyrbol az EuroAce képviseletében interjút adott a kérdésről (ezt itt olvashatja). Véleménye szerint nem is annyira azon van a hangsúly, hogy mennyi energiát lehet megtakarítani, és mennyi CO2 kibocsátását lehet elkerülni, hanem azon, hogy miként lehet a tagállamokat rávezetni arra, hogy másképpen cselekedjenek, mint eddig.

A Susanne Dyrbollel készült interjú itt olvasható.

Forrás: ArchTV