|
|||||||||||||||||||
|
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online  A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.  A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.
 
 A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2009-05-11
Faipari-mérnök képzés Franciaországban  
...és ami együttműködési lehetőségként ehhez kapcsolódhat: École Supériure du Bois, Nantes
A Faipari Mérnöki Kar (ESB, École Supérieure du Bois[1]) 1934-ben alakult meg Párizsban, 1992-ben "költözött" Nantes-ba. Az elmúlt közel húsz évben a hallgatók száma megduplázódott (20%-uk külföldi), a főállású munkatársak száma pedig közel háromszorosa lett, így a közeljövőben megkezdődik az épületegyüttes 2000 négyzetméteres új szárnyának építése - messzemenően szem előtt tartva a környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontokat. Az intézményben a technikusoktól az okleveles mérnökökig széles skáláját találjuk a megszerezhető képesítéseknek, ezek közös tulajdonsága, hogy kifejezetten a faipari cégek szakember-igényét hivatottak kielégíteni. A képzés jellegét tekintve beszélhetünk elsődleges és kiegészítő képzésről, helyben történő illetve távoktatásról. A friss diplomások 88%-a a diploma kézhez vételét követő két hónapon belül állást talál elsősorban az aktív népesség 2%-át foglalkoztató francia faiparban (ennek éves árbevétele 27,5 milliárd euró). A hallgatók több típusú nemzetközi oktatási együttműködésben vehetnek részt, ezek közül a legkönnyebben megvalósítható az ERASMUS-csereprogram, melynek keretében az 2009. kivételével 2005. óta minden tanévben fogadtak soproni diákokat és küldtek is hallgatót a NyME Faipari Mérnöki Karára. Közös képzési programokat indított az intézmény finn és kanadai partnerek bevonásával, de a majdani szakemberek szempontjából is legeredményesebbnek a közös/kettő diplomák kibocsátására irányuló együttműködést tartják. Az ESB Mont-de-Marsan-ban (Aquitaine) kihelyezett tagozatot működtet kifejezetten a Pinus pinaster ipari földolgozására fókuszálva - az ESB igazgatója szerint érdemes lenne megvizsgálni annak lehetőségét, a magyar féllel folytatandó kapcsolatépítést elősegítendő az itt tanuló diákok egy csoportja magyarországi csere-tanulmányúton vegyen részt akár már ebben az évben. (Délnyugat-Franciaországban található Európa legnagyobb, gyakorlatilag egybefüggő, ugyanakkor telepített fenyőerdője erre a fajra alapozva - a kiterjedése meghaladja az 1,7 millió hektárt!)
Az intézmény igen magas műszaki színvonalú tanműhellyel is rendelkezik, ahol a hallgatók nem csak az iparban alkalmazott legmodernebb famegmunkálási technológiákat sajátíthatják el, de megtanulják a klasszikus mesterfogásokat is. A pedagógusi kar igyekszik a diákokat maximális önállóságra nevelni annak érdekében, hogy ne csak alkalmazottként, de faipari vállalkozást alapító szakemberként is megállják a helyüket a későbbiekben. Így ösztönzik a hallgatói kezdeményezésen alapuló szakmai projektek megvalósítását is - ennek ékes példája a tanműhelyben most készülő, sorrendben harmadik hajó, amit a diákok építenek külső megbízás és finanszírozás alapján. A munka során nem csak a fahajók építéséhez szükséges, minden részletre kiterjedő tudást sajátíthatják el és gyakorolhatják a majdani mérnökök, de egyben vállalkozási ismereteik is bővülnek.
Az oktatási tevékenységet magas színvonalú kutatói munka egészíti ki, maximálisan törekedve a komplementaritáson alapuló, minél eredményesebb és hatékonyabb kutatási együttműködések kialakítására úgy más oktatási intézményekkel, mint kutatóhelyekkel és a vállalati szférával. Az intézmény méretei okán azonban csak néhány speciális szakterületre tudnak koncentrálni, ezek közül mindenképpen hangsúlyozni kell a kompozitokkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kutatómunkát, ebben több versenyképességi pólus tagjaként jelentős eredményeket értek el. Az (építő)ipari cégek számára elsősorban szerkezettani és anyagszilárdsági vizsgálatokat végeznek, de említésre érdemes a fa csomagolóanyagokra irányuló kutatómunkájuk is. Ez utóbbi érdekessége, hogy olyan témákra is kiterjed, mint például a camembert sajtok csomagolásához használt fa dobozok biokémiai összetevőinek és ezek emberi egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata. A munka annak nyomán indult el, hogy egyre több helyen kérdőjelezték meg ennek a - sajtgyártással gyakorlatilag egyidős - csomagolóanyagnak az ártalmatlanságát (némelyek emögött a más alapanyagokból dolgozó csomagolóipari lobbi hatását vélik fölfedezni), így a Nantes-ban működő állatorvos-tudományi karral [2] és az élelmiszeripari technológiai mérnöki karral, azaz az ENITIAA [3]-val közösen indítottak kutatási programot. A munka célja többek között a faanyag előnyeinek és "ártalmatlanságának" bizonyítása a világ felé, véleményük szerint ugyanis enélkül a faipar nem tud lépést tartani a más anyagokkal dolgozó ipari lobbikkal. A kutatási program része többek között a például zöldség- és gyümölcstárolásra, szállításra használt fa göngyölegek olyan természetes alapú fungicidekkel kezelése is, amelyek maximálisan helyettesíthetik a vegyipari termékeket, ugyanakkor semmilyen egészségügyi kockázatuk nincs.
A négy pólusból az ESB háromnak aktív tagja, csupán a Pôles fibres Grand Est-nek nem részese. Ez egyben azt is jelenti, hogy a minél szorosabb jövőbeni együttműködés az ESB-val nem csupán oktatási és tudományos kapcsolatokat jelenthet, de céltudatos szervezéssel valamint a kölcsönös előnyökre és a komplementaritásra törekedve a magyar és francia cégek közötti kapcsolatok is bővíthetők.
Igen elgondolkodtató Arnaud Godevin igazgató véleménye a fáról, mint építő- és tüzelőanyagról. Szerinte faipari mérnöki szemmel nézve a fásszárú energiaültetvények problémája az, hogy a szén-dioxid megkötési ciklusuk igen rövid, legföljebb 2-3 évre terjed ki. Ezzel szemben (és ellentétben a betonnal, ami ebből semmit nem nyújt) több évtizedes élettartamra szóló faszerkezetek építésével illetve minél nagyobb mennyiségű faanyag épületekbe történő beépítésével ilyen hosszú időre tudjuk a légköri szén-dioxidot nem csak megkötni, de raktározni is, az élettartam végére érve pedig következhet az energetikai célú hasznosítás. Azaz a faanyag - és tágabb értelemben a növényi rostok - építészeti (szerkezetalkotó, burkoló és szigetelőanyag) célú, minél nagyobb arányú fölhasználása egyben igen komoly környezetvédelmi eszköz is lehet(ne).
Figyelembe véve csak az elmúlt egy évben az erdészeti és faipari közép- és fölsőfokú oktatási, valamint kutatási együttműködésre irányuló kezdeményezéseket úgy francia, mint magyar oldalról, megállapítható, hogy ezek a területek a jelenleginél sokkal komolyabb figyelmet érdemelnek. A Zala és Sarthe megyéket összekapcsoló, jelenleg formálódó programon túl az École supáriure du Bois több magyar fölsőoktatási intézmény számára is kiváló együttműködő partner lehetne, a kutatás területén pedig több magyar kutatóintézet is szóba jöhet(ne). Nem mellékesen komoly lehetőségek rejlenek a faipari szakmai szervezetek ezen együttműködésekbe történő bevonásában is, mivel rajtuk keresztül a magyar faipari cégek is részesévé válhatnak majdani szakembereik francia relációban is történő képzésének, illetve a francia diákok fogadásával kiváló lehetőség nyílik későbbi üzleti kapcsolatok idejekorán történő megalapozására is. Hasonló lehetőségek rejlenek a középfokú oktatási intézmények közötti együttműködésben is, amit szintúgy célszerű lenne a szakmai szervezetekkel együttműködve kiépíteni.
Együttműködési javaslatokkal kapcsolatos megkeresésekben szívesen állunk rendelkezésükre a Nagykövetségen (Párizs), illetve fordulhatnak közvetlenül az ESB nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársához, Violeta Bajenaru-Declerck-hez is: violeta.bajenaru@ecoledubois.fr, fax: +33 2 40 18 12 00.
[4] www.pole-emc2.fr [5] www.pole-fibres.uhp-nancy.fr [6] www.pole-geniecivil-ouest.fr a pólus a korábbi Pôle de génie civile Ouest átalakulásával jött létre [7] www.xylofutur.fr , korábbi nevén Industries et pin maritime du futur
Írta: Somogyi Norbert, TéT attasé, Párizs, 2009. május 10. Elsőközlés: FVM Külhoni hírlevél, 2009-05-10.
Magyarország különböző más országokban működő tudományos és technológiai attaséi (TéT) megtalálhatóak az NKTH honlapján. A TéT attasék bemutatása.
|
| |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
FATÁJ RSS 
