Az erdő közérdek

Legfontosabb tevékenysége, az erdőkezelés mellett közjóléti, vagyis elsősorban a turizmust kiszolgáló feladatokat is ellát az Egererdő Zrt., amely Magyarország legnagyobb, 74 ezer hektárnyi erdőtömbjét kezeli a Bükk nyugati részén, a Mátrában és a Hevesi dombvidéken, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék területén. Ugyanakkor egy parkettagyárat is üzemeltet a társaság Gyöngyösön, amely kizárólag hagyományos anyagok felhasználásával, természetes tömörfából állítja elő termékeit.

Mint azt Pallagi László a 15 millió köbméternyi élőfa készletet gondozó cég vezérigazgatója elmondta: alaptevékenységük, vagyis az erdőkezelés magában foglalja a csemete-telepítéstől kezdve az erdőfelújításon és a kitermelésen keresztül a fa értékesítését. Ám, mindennek során elsődleges figyelmet fordítanak az ökológiai szempontokra, illetve az élőfa-készletek folyamatos növelésére. Ez azt eredményezi, hogy évente, mintegy 500 ezer köbméterrel gyarapszik az élőfa mennyisége az általuk gondozott területen.

Hangsúlyozta, hogy tarvágásra, vagyis egy-egy terület, például egy hegyoldal tarvágására, csak növény-egészségügyi, vagy természetvédelmi okokból kerülhet sor. Ehelyett, csupán "foltokban" végeznek fakitermelést. Ez azt jelenti, hogy a csemeték így a területen honos, vagyis a helyi klimatikus viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó fák lehulló magjából kelnek ki, így megőrzik az erdő ellenálló képességét.

Miközben ez a fajta gazdálkodás gazdasági szempontból hátrányt jelent, ugyanis 10-15 év kell a csemeték kifejlődéséhez, ökológiai szempontból előnyös - hangsúlyozta a főerdész. Hozzátette, hogy korábban a központi költségvetés támogatta a természetes erdőtelepítést, ám két éve már nem jár ilyen támogatás. Ennek ellenére tovább folytatják a természetes erdőfelújítás gyakorlatát, miközben mindez lehetővé teszi az élőfa készlet növekedése mellett, évente 250 ezer köbméternyi fa kitermelését is.

Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a társaság másik jelentős bevételi forrását a fafeldolgozás jelenti, amely nagyrészt a cég gyöngyösi parkettagyárában történik. Közlése szerint az 1971 óta működő üzem az elmúlt években technológiailag megújult; az elmúlt évben például félmilliárd forint értékű beruházást hajtottak végre, ami lehetővé teszi, évente 400 ezer négyzetméternyi világszínvonalú termék előállítását. Ugyanakkor a gazdasági válság leginkább ezt az ágazatot sújtja, hiszen termékeik 70 százalékát a most gyengélkedő nyugat-európai piacokon értékesítik. Ebben a helyzetben olyan új piacokon próbálnak szerencsét, mint Oroszország, vagy az olajtermelő arab államok - mutatott rá.

A vezérigazgató arról is szólt, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. után az Egererdő látja el a legjelentősebb, elsősorban a turisztikához kapcsolódó közjóléti feladatokat. Ezt egyfajta kötelességüknek tekintik, hiszen a Mátra és a Bükk az ország leglátogatottabb idegenforgalmi célpontjai közé tartoznak.

Ennek keretében három erdei iskolát működtetnek. Két erdészeti múzeumot tartanak fenn Szilvásváradon, illetve három arborétumot Tar község, illetve Recsk és Parádsasvár határában és mintegy 100, a turisták kényelmét szolgáló létesítményt, például esőbeállót gondoznak.

Nem utolsó sorban az ország 14 erdei kisvasútja közül az Egererdő működtet hármat: a Bükkben Szilvásváradon és Felsőtárkányban, a Mátrában pedig Gyöngyös Mátraháza, illetve Gyöngyös és Lajosháza között. Ez utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a gazdasági krízis ellenére sem mondanak le a fejlesztésről, így Lajosházától Szalajkaházáig egy újabb 3,5 kilométeres szakasszal bővül az eddig 13,5 kilométernyi pályán közlekedő Mátra vasút. Érdekességként említette, hogy ez a három vasút produkálja a hazai erdei kisvasutak összesített utasforgalmának 40 százalékát.

Mindezt 400 főállású munkatársuk odaadó munkája teszi lehetővé. Ugyanakkor az elmúlt években esztendőről-esztendőre lehetőséget biztosítanak 150 közmunkás időszakos foglalkoztatására. "Mert az erdő közérdek" - fogalmazta meg a cég filozófiáját Pallagi László.

Egererdő Zrt.

3300 Eger, Kossuth L. u. 18.

Tel: (36) 801-501

Fax: (36) 801-507

e-mail: egererdo@egererdo.hu

weblap: www.egererdo.hu