A pellet helyzete 2009 februárjában

A Magyar Pellet Egyesület (MPE) szerint reális cél, hogy szabályozott piacfejlesztéssel, hat éven belül a lakossági célcsoportot tekintve a hazai fűtés és használati melegvíz-felhasználás 7%-át a pellet adja, kiváltva ezzel évente 716 millió m3 földgázt. Az Európai Unió felé tett 2020-ra vonatkozó 13% megújuló arány vállalásunkból ez 2,38%-ot tesz ki, azaz közel annak egyötödét.

A fenti célkitűzés eléréséből Magyarország számára a következő, részben számszerűsíthető hasznok adódnának:

- Lakosságnál keletkező költségmegtakarítás, melynek értéke nemzeti szinten, mai árakon számolva: 35,5 Mrd forint

- Új, Európában is dinamikusan fejlődő és versenyképes ipari és szolgáltató ágazatok jönnek létre a pelletgyártás, pellet alapú tüzelőberendezés gyártás és forgalmazás, valamint a rendszertervezés és telepítés, kiszolgálás, szervízhálózat, logisztika, kutatás, termékfejlesztés kapcsán.

- Munkaerőpiaci /munkahelyteremtő hatás: a pelletágazat a célkitűzés elérésekor több mint 1600 főnek biztosíthatna közvetlenül és közvetetten állandó munkalehetőséget

- A foglalkoztatásból jelentős állami bevételek, adók folynak be a költségvetésbe

- A pelletgyártás, pelletpiac felélénkülése kiváló lehetőség a regionális tőkeképzésre (szolgáltatások, helyben maradó profit, helyi adók), hiszen az energiára kiadott pénzünkre rakódó profit így nem hagyja el az országot a csővezetékeken keresztül, hanem lokálisan cirkulál és újabb munkahelyeket teremt, illetve növeli a fogyasztást és így az életszínvonalat és a megtakarításokat.

- A pellet tüzelőanyag és a pelletkészülékek innovációjának számos jelenleg még kiaknázatlan lehetősége van Magyarországon. Ezek a fejlesztések a hazai tudásközpontokra alapozva európai szinten is versenyképesek lehetnének.

- Hozadék klímaszempontból, amivel számolni kell: egy földgázzal fűtő átlagos háztartás évente 6 tonna CO2-dal terheli meg környezetünket, - ezzel szemben pellettüzelés esetén ez egy régi építésű háznál 0,8 tonna, míg új házaknál mindössze 0,44 tonna. (Vagyis: egy földgázzal fűtő háztartás mennyiségében több CO2-ot termel, mint amekkora súlyú pellet tüzelőanyagra szüksége lenne egy év alatt.)

- Klímavédelmi jelentősége mellett (üvegházhatást okozó gázmennyiség csökkenése, szmog csökkenése) konkrét bevételt is hozhat a pelletre, mint megújuló energiára való átállás, egységes és összefogott rendszerben ugyanis lehetséges a CO2 kereskedelem.

- Multiplikatív húzó hatás a kapcsolódó ágazatokra:

Faipari hulladék értékesítés - erősítheti a faipari vállalkozásokat

Energiaültetvény - gazdálkodók több lábon állása, művelésből kivont területek hasznosítása

Mezőgazdasági hulladékértékesítés és feldolgozás

Erdészeti hulladékértékesítés és feldolgozás

Kommunális hulladék értékesítés és feldolgozás

A piacélénkülést a fent felsorolt előnyök ellenére számos tényező lassítja, amelyek nagy részét kormányzati, ágazati minisztériumi intézkedéssel fel lehet számolni. És ezeket kezdeményeztük, illetve folyamatosan kezdeményezzük a megfelelő fórumokon.

A szabályozott piacfejlesztéshez szükséges egy pontos akcióterv kidolgozása, amely a döntéshozók és az ágazat résztvevőinek konszenzusára épül. Különösen fontos az egymásra utalt részterületek összehangolt fejlesztése.

A Magyar Pellet Egyesület civil segítségét és együttműködését ajánlja saját szakterületén az EU és Magyarország előtt álló megújuló energetikai feladatok elvégzéséhez, közös klímacéljaink eléréséhez és teljesítéséhez, mert mindez valamennyiünk közös érdeke. Ehhez az állam együttműködését, szabályozási tevékenységének és támogatási lehetőségeinek a szakmával összehangolt működtetését kérjük.

Forrás: PelletProdukt 02-20