Azt írják (Sajtószemle)

Puskák és pálinkák - versenyeznek az erdészek és vadászok

Félszáz borral és pálinkával neveztek be az Észak-magyarországi régió erdészei és vadászai a már hagyományos bor- és pálinkaversenyre.

A mátrafüredi Mátra Szakképző Iskolában immár negyedik alkalommal zajló versenyre ezúttal és Heves, Nógrád és Borsod megye erdészei és vadászai nevezhettek be a saját készítésű boraikkal illetve bérfőzésű pálinkáikkal. Borból 59, pálinkából 54 mintát bírál a nap folyamán a négy zsűri.

Dr. Vasas Joachim, a házigazda intézmény igazgatója szerint szakmai és pedagógiai szempontból is fontos, hogy az iskola ilyen kezdeményezésekkel is segítse a régióban élő az erdészek és vadászok  "magyar, és azon belül is régiós értékeinek bemutatását." Az pedig, hogy a rendezvény szervezésében és lebonyolításában a diákok is aktívan részt vesznek, a szűken vett szakmai oktatás keretein túlmutatóan segíti felkészültségük növelését.

A borok és pálinkák versenyéhez hagyományosan vadételfőző verseny is kapcsolódik, ezt február 13-án, pénteken rendezik meg. Az igazgató szerint ezzel válik teljessé, és egyúttal életszerűvé a kínálat.

A versenyt a megyék vadászkamaráival és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával közösen rendezi meg a középiskola. Az italok helyezéseit a vadételfőző verseny után, annak eredményeivel együtt hirdetik majd ki.

heol.hu 02-05

Több millió euró erdőgazdákodásra

Több millió euró értékű uniós alapokat szándékozik lehívni idén a Romsilva Erdészeti Társaság új vezetősége. A pénzt a vadpatakok medrének szabályozására, valamint az erdei utak rendbetételére, és különféle ökológiai munkálatokra költenék. Nagy hangsúlyt fektetnek az újraerdősítésekre is, az országos faállományt 3 százalékkal szeretnék növelni - mondta a Romsilva igazgatója, Florin Munteanu.

Erdély.ma 02-06

Az importgáz helyett hazai biomasszát

A megújuló energiaforrások alkalmazásával csökkenthető Európa importfüggősége - vélik a biomassza-kutatásokban élenjáró gyöngyösi Károly Róbert Főiskola szakemberei.

Az importgáz-függőség csökkentésében fontos szerepet játszhatna a biomassza, amely nemcsak a mostanihoz hasonló válságok elkerülését tenné lehetővé, de még a globális felmelegedést is lassítaná. Az Európai Unió államainak importfüggősége és kiszolgáltatottsága a fosszilis energiahordozók tekintetében rendkívül magas.

Ez a tény már önmagában is megköveteli az alternatív technológiák alkalmazási lehetőségeinek kutatását. Sok szakember véleménye az, hogy Magyarország kevésbé volna kiszolgáltatott helyzetben, ha kormányzati szinten is szorgalmaznák az olyan megoldásokat, amelyek más, megújuló energiaforrások felhasználásával mérsékelik vagy kiváltják a gázfelhasználást. A fűtési célú földgáz-felhasználás két módon mérsékelhető. Egyrészt az épületek korszerűsítésével, felújításával és újraszigetelésével csökkenthető a fűtési hőigény. Másrészt biomasszával üzemelő fűtőművek létesítésével. A jelenlegi gázvita tovább sürgeti a bioenergetika- és biomassza-kutatások gyorsítását, hiszen a legfontosabb cél az elméleti eredmények mielőbbi gyakorlati megvalósítása. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola élenjár a biomassza alkalmazási lehetőségeinek kutatásában, illetve megteremtésében.

Az intézmény irányításával folyó kísérlet keretében a főiskola több tízezer hektárnyi területen termeszt energianövényeket, együttműködésben számos partnerrel, köztük a Mátrai Erőmű Zrt.-vel. A gyakorlati alkalmazásra pedig ugyancsak működő példát ad, hiszen a Tass-pusztai tangazdaságban már üzemel a biomasszával fűtött "minierőmű". - A biomassza az emberiség legrégebben használt energiaforrása, a növényi és állati szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti, de ma már a biomasszához sorolják a kommunális hulladékok szerves részét is - emlékeztetett dr. Dinya László, a KRF tudományos és kutatási rektorhelyettese.

- Amellett, hogy folyamatosan keletkező, megújuló energiakészletről lévén szó, nagy előnye az is, hogy az energianövények felhasználásakor keletkező szén-dioxidot a következő években a telepített növények fotoszintézissel beépítik magukba, így az a mennyiség kerül vissza a légtérbe, amelyet ezek a növények fejlődésük ideje alatt megkötöttek. Szemben a fosszilis energiahordozókkal, amelyekből évezredek során megkötött szén-dioxid szabadul ki a légtérbe. A rektorhelyettes kitért arra is: Magyarországnak kiemelkedően jó természeti adottságai vannak az energianövények termesztését illetően, és az elmúlt évek kutatás-fejlesztési törekvései sikerrel futottak a főiskola koordinációja alatt. Az intézmény emellett kitartó hálózatépítő munkát is végez, a nagyvállalatokat és a termelőket egyaránt bevonva a folyamatba, népszerűsítik a környezettudatos gondolkodást is - mondta a szakember.

Olvasói vélemények a témáról a HEOL.hu-n dela Irtsuk a maradék magyar erdőket is, vagy van olyan alternatíva, amelyik működik? Mert az erdei rönkfa szecskává aprítása még nem biomassza-alapanyag. Nűnű Minden bizonnyal nem erdőirtást jelent. A favágás akkor környezetszennyező, ha utána nem erdő kerül a területre, hanem szántóföld, város stb. ito Először talán a környezetünkben kellene a "gaztalanítást" elvégezni: utak mentén, több 100 km-en a folyók mindkét parti töltésén, hullámtéri erdők, kisebb vízfolyások, tarlók területéről gyűjtsük össze a nem kívánatos növényzetet. (...) Kisebb települések közintézményeit egy központi meleg vizes kazánnal tudnánk fűteni. Ezáltal ápoltabb lenne a környezetünk, s ha ez nem lenne elég, akkor jöhetne kiegészítésként az energiafű. (Szalmabálával tüzelek, max. 5 db/nap - 500 Ft.)

Heves Megyei Hírlap 01-16

TJ