Eltűnő játszóterek - bontás és pangás

Öt évvel ezelőtt úgy tűnt, az uniós csatlakozás számos megrendelést fialhat a játszótérépítők számára, a megszorítások azonban keresztülhúzták számításaikat. Az önkormányzatok - hiányzó önrészük miatt - még a pályázatnyertesekkel sem kötnek szerződést, új játszóterek építésére a vidékfejlesztési programok adhatnak reményt.

Csak minden harmadik lebontott játék helyére került új

Uniós csatlakozásunkat követően átvettük és bevezettük a játszótéri eszközök biztonságtechnikai követelményeivel kapcsolatos szabványokat, alkalmazásukat a piaci szereplők számára így rendelet írja elő.

"A hazai játszótereken lévő eszközöknek 2008. után meg kell felelniük az európai szabványoknak. Az ügyben eddig annyi előrelépés történt, hogy az üzemeltetők lebontották a balesetveszélyes játékok nagy részét, forráshiányra hivatkozva azonban csak körülbelül minden harmadik helyére kerül új játék. Számítottunk rá, hogy a csatlakozás megmozdítja a piacot, a nagy boom azonban végül elmaradt. Versenyképességünk megőrzése érdekében pluszszolgáltatásokat is nyújtunk. A kötelező egy év helyett hároméves, teljes körű garanciát vállalunk, a farészek gombásodása elleni védelemre pedig további két év garancia jár. A települési játszóterek felújítására kiírt pályázatokon minden segítséget megadunk az önkormányzatoknak és más szervezeteknek, a pályázati munka összeállításához." - mondja Telegdy László, az Acer Kft. ügyvezető igazgatója.

Egy szabványos játszótér tizenkétmillió forint is lehet

A játszóterek építésére szakosodott vállalkozás tavaly ötven játszóteret adott át, emellett néhány száz kisebb megrendelést is teljesített. A tipikus kisvállalkozásként induló cég fő profilja a kertépítés és kerti berendezések gyártása volt. A játszóterek iránti igény azonban egyre nőtt, így előbb a kertépítéssel párhuzamosan, majd azt kiszorítva a cég fő tevékenységi körévé vált. Akkoriban, szabványok és egyéb előírások híján a játékok típusa és formája gyakorlatilag a készítők fantáziájára, illetve vevőik igényeire volt bízva. Az első megkeresések magánmegrendelőktől érkeztek, ám idővel egyre több önkormányzat vette fel a kapcsolatot a céggel, hogy kicseréltessék elavult eszközeiket. Hamar kinőtték hát a garázst, egy érdi asztalosműhelyben folytatva a munkát, majd a jelenlegi, háromszáz négyzetméteres martonvásári csarnokban találták meg végleges telephelyüket, a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. segítségével.

Kis esésmagasságú játszótéri eszközök elhelyezése esetén a kiadások jelentős részét az eszközök ára mellett a telepítési költségek teszik ki. Ha ütéscsillapító burkolat kialakítása is szükséges (várak, hinták, magas mászókák miatt), az jelentősen emeli a költségeket. A megrendelő igényeitől függően egy játszótér ára tovább nőhet a talajcsere, füvesítés, növénytelepítés, út-, vagy kerítésépítés költségeinek függvényében. Egy ötszáz négyzetméteres, szabványos játszótér így kétmillió forintból is elkészülhet, de a végösszeg akár tizenkettő-tizennégymillió forint is lehet.

Telegdy László ügyvezető szerint a hazai vállalkozások közt szinte versenytárs nélkül állnak, saját fejlesztésű játszótéri eszközök gyártásával ugyanis kevesen foglalkoznak. A legtöbb cég inkább kerti játékok gyártására specializálódott, a többiek pedig importálják az eszközöket. Az uniós csatlakozás előtti években a jelentősebb külföldi cégek partnerek után kutattak a hazai piacon. Megkeresték a törökbálinti vállalkozást is, ám ők a csábító ajánlatok ellenére sem társultak.

Gyakran a pályázatok önerejére sincs pénzük az önkormányzatoknak

"A megszorítások 2007-ben sok pénzt vontak el az önkormányzatoktól. Megrendeléseink száma így jelentősen visszaesett, sőt, több olyan eset is előfordult, hogy a településeknek már megnyert pályázatok önerejére sem maradt pénzük, ezért inkább lemondtak a játszótér-építésről vagy -felújításról. A helyzet azóta sem javult. Kevés önkormányzat képes pénzt szánni erre a célra." - kesereg Telegdy. A közelmúlt játszótér építési "aranykorát" - az azóta átalakított - Gyermek-, Ifjúsági-, és Sportminisztérium játszópark építési programja jelentette. Az ekkor pályázók közel ötven játszótérre nyertek támogatást, Telegdyék termékeivel.

A játszóterek készítői most az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól (EMVA) várnak fellendülést. Ennek keretében ötezer fő alatti települések pályázhatnak közösségi terek (például játszóterek és parkok) felújítására. A program iránt hatalmas érdeklődés mutatkozik, az önkormányzatok pályázatírásra való felkészületlensége azonban gondot okozhat.

A tanúsítvány hintánként száz-százötvenezer forint

Jelenlegi megrendelés állományuk alapján Telegdyéknek tavasz közepéig biztosan lesz munkájuk, ám utána hónapok telhetnek el, a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásáig. A hosszadalmas adminisztráció miatt valószínűleg csak júniusra derül ki, milyen új megbízásokkal számolhatnak. A játszótérépítéssel foglalkozó vállalkozások (a Fatudakozóban tálálható fajáték készítők és kültéri bútor,berendezés készítők) dolgát nehezíti az idén életbe lépő új szabvány. Igaz, a különbségek nem lényegesek, mégis minden eszközt újra kell tanúsíttatni, ami rengeteg munkával és költséggel jár. A tanúsítványért hintánként száz-százötvenezer forintot is elkérhetnek.

Forrás: [origo] VállalkozóiNegyed febr.02.