Keresik "Az év zalai emberét"

A zala megyei megyei közgyűlés, a Zaláért Egyesület és a Zalai Hírlap idén is odaítéli Az év zalai embere kitüntető címet, mely idén kilencedszer talál gazdára, s hogy kié lesz a megtisztelő cím, azt az olvasók szavazatai döntik el, melyeket 2009. január 28., 10.00 óráig adhatnak le. Szavazni lehet interneten, SMS-küldéssel és a Zalai Hírlapban megjelenő szavazó-lapok segítségével. A kitűntetés átadására a január 30-án, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban tartandó megyenapi ünnepségen kerül sor.

A 2008. évi jelöltek között van két olyan személy, akiket a FATÁJ olvasói közül is sokan ismerhetnek:

Feiszt Ottó (Kód:03)
Feiszt Ottó erdőmérnök, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója 1951-ben született Budapesten. Családjában hagyománya volt foglalkozásának, anyai és apai ágon egyaránt. Édesapja is erdész volt, s mint mondja, sohasem akart más lenni. Az erdőkkel kapcsolatos atavisztikus életérzés tette egyértelművé pályaválasztását. Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett erdőmérnöki diplomát 1975-ben. Felesége, akit az egyetemen ismert meg, faipari mérnök, leányuk orvos. Az egyetem befejezése után egyből Zala megyébe került, a salomvári termelőszövetkezetben dolgozott kilenc évig erdészeti ágazatvezetőként. Közben a gödöllői egyetemen vadgazdálkodási szakmérnök oklevelet szerzett, és 1984-től a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál helyezkedett el vadászati felügyelőként, majd 1993. szeptemberben pályázat eredményeképpen került a vezérigazgatói munkakörbe.
A megye területének 30 százalékát borítják erdők, amelyek egy része magánkézben van. A zalai erdők több mint felét, az 56 ezer hektáron fekvő állami tulajdont kezeli, jól gazdálkodva a Zalaerdő Zrt. Az ország 22 állami erdőgazdasága közül több ízben, így 2008-ban is a legeredményesebben végezte e tevékenységét a Feiszt Ottó vezetésével működő állami részvénytársaság. Elsősorban a hatékony értékesítési módszerekkel szerezve meg az elsőséget. A zalai erdők kilencven százaléka gazdasági erdő, de a Zrt.-nél az erdő hármas funkcióját tartják szem előtt: A környezet- és természetvédelmi, a gazdasági és a közjóléti célkitűzéseket is. A zalai erdők területe folyamatosan növekszik.
Feiszt Ottó az Országos Magyar Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke is. Olyan arány kialakítását szeretné elérni a magyar és a külföldi bérvadászok vadásztatása között, hogy a hazai vadászok is kedvükre hódolhassanak e sportnak, s ne adjanak el minden lehetőséget.

Németh László (Kód:09)
Németh László, a lenti Németh-Fa Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója a faiparral asztalos szakmunkásként ismerkedő, majd később a határ menti város egyik legnagyobb vállalkozását létrehozó, 1956-ban született vállalkozó. Iskoláit először Lentiben végezte, majd Zalaegerszegen folytatta tanulmányait. Több üzemben dolgozott szakmunkásként, később normatechológus lett, aztán a csesztregi fűrészüzem vezetőjeként érintette meg a piacgazdaság szele. 1990-től a családi háznál kezdi az önálló lábon állást, vállalkozóként faipari alapgépekkel végez asztalos munkákat.
1994-ben a jelenlegi telephelyén megalakítja a Németh-Fa Kft.-t, amelyből sok hitellel és kemény munkával alakul ki a ma 120 főnek munkát adó üzem. Ezzel Lenti egyik legjelentősebb foglalkoztatója. A cég főbb termékcsoportjai közé tartozik a rönkfeldolgozás, különböző fafajtákból ragasztott gerendák, tartók és táblák, illetve nyílászárók, valamint faházak és gerendaházak gyártása. Elsősorban a hazai piacra termel, de egyre több megrendelést kap a szomszédos Szlovéniából és Ausztriából is.
Németh László cégét igyekszik folyamatosan továbbfejleszteni. Az egykori telephely mára a többszörösére duzzadt, de gépesítésben is jelentős előrelépés következett be: a tömörfa megmunkálását, a nyílászárók és a faházak gyártását a legkorszerűbb CNC-technológiával végzik. Üzletpolitikáját kezdetektől a minőség, a hatékonyság, és a versenyképes ár jellemzi.
Az elmúlt évek során több kitüntetést kapott. Lenti Város Gazdaságáért Díjjal jutalmazták erőfeszítéseit, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ugyancsak elismerte tevékenységét, de színvonalas kiállításokért is begyűjtött néhány vásárdíjat. Feladatának tartja a civil szféra,a kultúra támogatását, így mecénásként is hírnévre tett szert. Családjára is igyekszik sok időt fordítani, három leánya van.

Az internetes SZAVAZATA LEADÁSÁHOZ kattintson ide!

(A cikk szerkesztése idején az internetes szavazás állása a fenti két jelöltre vonatkozóan: Feiszt Ottó - 88; Német László - 364 szavazat. Hangsúlyozzuk ehhez még a telefonos és postai úton beküldött szavazatok is hozzáadódnak! szerk.)

Emlékeztetőül felidézzük az elmúlt év jelöltjei között szerepelt, szakterületünkben érdekelt két személyt:

Lelkes András, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre

1967-ben született, tősgyőkeres zalai. Gyermekkorát a Kis-Balatonhoz közeli Orosztonyban töltötte, s ez meghatározó volt későbbi életére. Elmondása szerint a természeti környezet mindig is vonzotta, de tanárai, illetve a zalai természetvédelem egyik megalapozója, Palkó Sándor szintén hatással voltak rá. Általános és középiskolás diákként is részt vett a nyári madarásztáborokban, az ott szerzett élmények örök emléket jelentenek számára. Nagykanizsán érettségizett, majd a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett diplomát, ami szintén befolyásolta pályaválasztását. 1992 óta dolgozik hivatásos természetvédőként, gyakorlatilag az első munkahelyén, hiszen hét évig a Kis-Balatonon, 2000-től pedig az ugyanahhoz az Igazgatósághoz tartozó Mura folyó és Kerka patak vidékén, az ország egyik legnagyobb kiterjedésű őrkerületében kapott feladatokat. Tevékenységének köszönhetően tavaly megalakulhatott Dél-Zala első országos jelentőségű természetvédelmi területe, a Mura Menti Tájvédelmi Körzet, jelenleg ennek a botanikai és zoológiai értékekben egyaránt rendkívül gazdag területnek szélesebb körű megismertetésén dolgozik. Elkötelezett, de nem elvakult természetvédő, aki elsősorban a bennünket körülvevő értékek bemutatására törekszik. Gyakran vállal ismeretterjesztő előadást, de szakirányú publicisztikai felkéréseknek is szívesen tesz eleget. Hobbija szorosan összefügg munkájával, rengeteget fotózik, gyakran kirándul, s ha ideje engedné, akkor szeretne többet utazni olyan vidékekre, melyek bővelkednek a természeti értékekben. Mindemellett szívesen vesz könyvet is a kezébe. Aktív tagja a Kerka-völgye Baráti Kör Egyesületnek, az annak keretein belül működő lovászi Faluszínháznak. Párjával és kislányával Tornyiszentmiklóson él.

Wilheim Gábor, a Steinhoff Hungary ügyvezetője

Bár nem számít tősgyökeres zalainak, az elmúlt 30 évben mégis Kanizsa jelentette számára az otthont. A bútoripari szakember 1954. október 5-én, Kőszegen született, ahol előbb általános iskolai, majd gimnáziumi tanulmányait is folytatta. Mint mondta, mindig építész akart lenni, ám kiváló német nyelvtudásának köszönhetően első diplomáját a drezdai Műszaki Egyetem faipari mérnöki karán szerezte, ahol párhuzamosan belsőépítészetet is tanult. Az egyetem elvégzését követően egyből a dél-zalai városba került, ahol 1977. október elsején a Kanizsa Bútorgyár fejlesztő mérnökeként kapott munkát. Rövid időn belül a fejlesztési részleg osztályvezetője, majd a gyár kereskedelmi igazgatója lett. A Kanizsa Trend megalakulásakor a cég ügyvezetőjévé nevezték ki, mely feladatot 2006-ig látta el. Azóta a több mint 100 céget tömörítő Steinhoff csoport magyarországi vezetője, melynek többek közt a Kanizsa Trend Kft. is tagja. Wilheim Gábor arra különösen büszke, hogy a kanizsai bútorgyártás magas színvonalát, évtizedes hagyományait tovább tudták örökíteni, s ma már közel 500 főnek biztosít munkát a gyár. A Steinhoff csoport magyarországi ügyvezetője a kultúra lelkes támogatója is, részt vett többek között a nemzetközileg elismert kendlimajori művésztelep létrehozásában, de számos egyéb rendezvényt és alkotót is patronál. A képzőművészetet ő maga is gyakorolja, leginkább a festészet köti le, de szívesen foglalkozik belsőépítészettel is, például a zalakarosi MenDan Hotel kialakításában is közreműködött. Az ügyvezetőnek három gyermeke van, első fia Johann az NDK-ban született, míg Márk és Dávid a második házasság gyümölcse. Wilheim Gábor úgy tartja: a gazdasági életben elvárt precizitást, illetve a művészetek iránti fogékonyságot a szülői házban szívta magába. Ez az egész életét meghatározza.

Tóth János, Forrás: Zalai Hírlap