Fenyőbiznisz: import fák miatt csökkenő bevétel

Jelentős haszonnal már nem kecsegtet, de néhány száz családnak még tisztességes megélhetést biztosít a fenyőfatermesztés. A főváros karácsonyfa ellátásának közel a felét négy Zala megyei falu biztosítja, ám a termelők a silány minőségű import fenyőfák miatt egyre nehezebb helyzetben vannak.

Még mindig kevesen tudják, hogy manapság a fenyőnevelés ugyanolyan mezőgazdasági ágazat, mint az alma- vagy a szőlőtermesztés. A közhiedelemmel ellentétben a karácsonyi időszakban nem az erdőket tizedelik meg a kereskedők, hanem felkeresik a fanevelésre szakosodott falvakat, hogy megvásárolják a karácsonyfának valót. Csakhogy a termelő családok többsége az alacsony felvásárlási ár miatt inkább saját maga próbálja meg eladni a vágásérett példányokat a nagyobb városok főterein.

"Surd község lakóinak kilencvenöt százaléka fenyőfatermesztésből él körülbelül ötven éve. Más munkalehetőség nem nagyon akad a környéken, úgyhogy ez a foglalkozás most már évtizedek óta szülőről gyermekre száll. Őstermelőként vagy családi vállalkozásban művelik meg a földeket a helyiek. A karácsonyi ünnepeket megelőző hetekben viszont szinte kiürül a falu. A termelők családostól a nagyvárosok és a főváros terein árulják a fenyőket, ugyanis a kereskedők minden évben letörik az árakat. Az idősebbek viszont nem vállalják az árusítással járó hetekig tartó kényelmetlenségeket és áron alul megszabadulnak a terménytől. Ez azért is előnyös a számukra, mert egyszerre átveszik az összes fát, igaz körülbelül ezer forint/méter áron, mégis így jobban megéri, mint az ország más vidékére utazni, a területbérlésért két-háromszázezer forintos helypénzt fizetni, nem is beszélve a jelentős szállásköltségről." - mondja Kanász János, Surd polgármestere.

Mivel ebben az esetben a várható bevételnek csak a töredékét kapják kézhez, ezért kistérségi szinten felmerült egy kereskedelmi hálózat kialakítása. A termelők számára az igazi problémát a külföldről behozott silány minőségű import fenyő jelenti. Emiatt ugyanis egyre többször előfordul, hogy az eladásra szánt mennyiség akár negyven százaléka is megmarad. A nem értékesíthető árut a koszorúkötőknek, mint gallyat adják el, akárcsak évközben a nem túl szép fákat. A fenyőpiacon a válság egyelőre nem érezteti a hatását, az árusok szerint közepes volt a 2008-as szezon, ami inkább a multik által forgalmazott nagy mennyiségű és olcsó import fenyőnek tudható be. Ezekről egyébként a hazai szakemberek azt mondják, hogy a nagy részüket túl korán vágják ki, többek között ezért sem veszik fel a versenyt minőségben a hazai fákkal. Igaz, a vásárlók leginkább az ára miatt részesítik előnyben például az osztrák fenyőfákat, inkább mint a magyart.

Zala megye egyes vidékei az agyagos talaj miatt fenyőfatermelésre kiválóan alkalmasak. Kanász János, Surd polgármestere családi vállalkozásban évtizedek óta foglalkozik karácsonyfa neveléssel. A város első embere elmondta, hogy nem számíthat gyors megtérülésre, aki termeléssel szeretne nyereséghez jutni. Egy hektár betelepítése körülbelül egymillió forintba kerül, viszont legalább két-három hektáron érdemes elkezdeni a vállalkozást. Egy facsemete ára száz-százharminc forint, a zalai családok gyakran húsz-harmincezer példányt nevelnek egyszerre, de csak három éves korukban ültetik ki a fákat a földbe. Emellett évente elkerülhetetlen a terület trágyázása, kapálása, kaszálása és többszöri permetezése, melynek költsége hektáronként elérheti akár a hat-nyolcszázezer forintot is. Általában 2,5 méteres fákat vágnak ki, bár mostanában egyre nagyobb igény mutatkozik a kisebb példányok után is. A népszerű és drágább Nordmann-fenyő tíz-tizenkét éves korában vágásérett, az ezüstfenyőnek legalább hat-nyolc éves nevelés szükséges, azonban az olcsóbb lucfenyő a telepítést követő hatodik évben már eladható. Mivel az itt élőknek nincsen más munkalehetőségük, ezért összefognak a családok és együtt művelik a földeket. A surdi polgármester szerint az év végén befolyó összegből nem tudnak félretenni vagy fejleszteni, inkább csak elvegetálnak.

A karácsonyfa ára a korábbi évekhez képest nem sokat változott. Igaz, már itthon is nevelnek Nordmann-fenyőt, ennek ellenére Dániából még mindig jelentős mennyiséget hoznak be. Ennek a fajtának az ára öt-nyolcezer forint volt méterenként. Az ezüstfenyő métere három-négyezer forint körül alakult. A lucfenyő métere kettőezer-ötszáz forint volt. A termelők helyzetét egyáltalán nem nehezíti, hogy egyre többen vásárolnak földlabdás fenyőt. Sokan úgy gondolják, hogy ezzel "megmentenek" egy fát a kivágástól, ráadásul a karácsonyfa az ünnepek után kiültethető a kertbe. Az új "divat" elterjedése nem hozta hátrányos helyzetbe a hazai gazdákat, ugyanis a forgalmuk tíz-tizenöt százalékát ma már a földlabdás fenyők teszik ki, melyek iránt évről évre egyre nagyobb igény mutatkozik. Pontos felmérés még nem készült, ám körülbelül négy zalai falu (Belezna, Liszó, Nemespátró és Surd) biztosítja az főváros fenyőfa ellátásának a felét. 

Forrás: AgrárHírek jan.6

Tallózta: Tóth János